Page 217 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

Mindkét altípusra a kiadói szerződés szabályait és természetesen az Szjt. felhasználási szer-
ződésekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
A kiadói szerződés alapján a szerző elsődleges kötelezettsége egyrészt a mű átadása,
másrészt pedig felhasználási engedély adása a kiadónak, míg a kiadó kötelezettsége a díj -
zetés. A kiadót nem terheli a mű kiadásának kötelezettsége, azonban gyelembe kell vennie
azt, hogy ha ésszerű vagy a felek által a szerződésben meghatározott időn belül nem adja ki
a művet, akkor a szerző felmondhatja a kiadói szerződést, vagy a díjazás arányos csökken-
tése mellett megszüntetheti a szerződés kizárólagosságát.
A kiadói szerződés alapján a kiadó a kiadás jogát szerzi meg, hiszen egy könyv kiadá-
sa során először a művet többszörözik, majd a kiadó a többszörözött példányokat hozza
forgalomba, kínálja fel forgalomba hozatalra és értékesíti a műpéldányok tulajdonjogának
átruházása (eladás) útján. A kiadás joga nem terjed azonban ki erre irányuló külön szerző-
déses kikötés nélkül ezen felhasználási jogok egyes részjogosítványaira, így
 a többszörözési jog részjogosítványát képező, a mű kép- és hangfelvételen történő
rögzítésére, ami könyvkiadás esetében például hangoskönyv létrehozatalának és
kiadásának lehet az akadálya;
 a többszörözési jog részjogosítványát képező, a mű számítógéppel vagy elektronikus
adathordozóra történő másolására, ami a mű internetes hozzáférhetővé tételét vagy a
mű CD-n, DVD-n vagy egyéb digitális eszközön történő kiadását akadályozhatja meg, a
könyv/mű digitalizálását teheti lehetetlenné a kiadó számára;
 a terjesztési jog részjogosítványai közül az importjogra.
A kiadói szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, mindig kizárólagos felhasz-
nálási jogot jelent, ez alól kivételt képez a gyűjteményekben, napilapokban, folyóiratokban
történő megjelenés, ott a felhasználási szerződések általános szabályai az irányadók, vagyis
a felek külön rendelkezése hiányában az ilyen művek esetében nem kizárólagos felhaszná-
lási jogot szerez a napilap, folyóirat vagy gyűjteményes mű kiadója.
A kiadói jog terjedelme eltérő rendelkezés hiányában magyar nyelvű kiadásra vonatko-
zik, vagyis a kiadónak minden esetben a szerződésben külön rendelkezéssel kell megsze-
reznie a fordítási és az idegen nyelvű kiadási jogokat is.
Egyebekben a kiadói szerződésre a felhasználási szerződésre, annak értelmezésére vo-
natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyeket a fenti 9.1.4. alpontban részletesen be-
mutattunk.
Kiemelést érdemelnek a kiadói szerződésekkel kapcsolatban az rSzjt. és a Vhr., vala-
mint a rSzjt. végrehajtási rendeletei által a kiadói szerződésekre előírt szabályok, ame-
lyek a hatályos Szjt.-nél szűkebb felhasználási jogot engedtek csak a kiadónak. Az rSzjt.
ugyanis előírta, hogy kiadói szerződés csak meghatározott időre vagy meghatározott
példányszámra szólhat. Az egyes műfajokkal kapcsolatban a kiadói rendelet előír-
501
502
ta a kiadói szerződés maximális időtartamát, így például szépirodalmi, tudományos,
szakmai, ismeretterjesztő irodalmi művek esetén magyar nyelvű megjelenésre legfeljebb
négy, később nyolc évre, idegen nyelven történő kiadásra legfeljebb hat évre, magyar

501 rSzjt. 32. §.
502 1/1970 (III. 20.) MM rendelet a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról.

217