Page 222 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

szabályzatban vagy kollektív szerződésben is kizárhatja a díjazást, ez nem minősül a mun-
káltató részéről joggal való visszaélésnek vagy rendeltetésellenes joggyakorlásnak. 504
A munkavállaló díjigényét mindig a munkáltatóval szemben tudja érvényesíteni, még
akkor is, ha a munkáltató a szerzői vagyoni jogokat másra átruházta. A szerzőnél ma-
radnak továbbá a kötelező közös jogkezelésben történő felhasználási jog engedélyezéséből
keletkező díjigények, ezekről a szerző nem is mondhat le.
Ahol viszont a munkavállalót nem csupán engedélyezési jog nélküli díjigény illeti meg,
hanem engedélyezési jog is, amelyet azonban önkéntes vagy kötelező közös jogkezelésben
gyakorol, a jogátszállás folytán ezen jogok gyakorlásából származó jogdíjak a munkáltatót
mint jogutódot illetik meg a munkaviszonyban alkotott műre nézve, és a kilépést engedő
közös jogkezelés esetében a munkáltató jogosult a kilépési jog gyakorlására is.
A díjazásra vonatkozó szabályok azonban nem alkalmazhatók szo ver és adatbázis
esetében, vagyis a szerző munkavállalót munkaviszonyban alkotott szo vernél és adatbá-
zisnál semmilyen esetben nem illeti meg a törvény alapján díjazás, csak ha a felek abban
kifejezetten írásban megállapodtak.
Filmalkotásokra pedig az Szjt. 30. §-ának egésze sem alkalmazható, vagyis a munka-
viszonyban létrehozott lmalkotáson fennálló szerzői vagyoni jogok nem szállnak át jog-
utódként a munkáltatóra. Ugyanígy a szomszédos és kapcsolódó jogi teljesítményekre sem
alkalmazható az Szjt. 30. §-ának egésze.

9.3. ALTERNATÍV MODELLEK AZ ONLINE FELHASZNÁLÁSOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE

Az Szjt. mindössze egy esetben teszi könnyebbé az online felhasználások, vagyis a művek,
teljesítmények lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésé-
nek egyéni engedélyezését. Ha a szerző maga gyakorolja a mű lehívásra hozzáférhetővé té-
telének jogát, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző
elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást. Ez a jog a
zeneművek, az előadóművészek, a vizuális alkotók és a lmszerzők vonatkozásában kilé-
pést engedő (részint előírt, részint önkéntes) közös jogkezelésbe tartozik, tehát ahhoz, hogy
a jogosultak e jogukat ténylegesen egyénileg tudják gyakorolni, előbb tiltakozniuk kell a
műveik közös jogkezelésben történő engedélyezése ellen (lásd később).
A KJK-irányelv ugyancsak bővítette a jogosultak egyéni jogérvényesítési lehetőségét a
nem kereskedelmi célú felhasználások engedélyezésével azokban az esetekben is, ha egyéb-
ként az ilyen felhasználást KJK engedélyezi. Ez a lehetőség nem szolgálhatja a jogkezelés ki-
játszását, mivel kizárólag olyan felhasználás tekinthető nem kereskedelmi célúnak, amely
sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás cél-
ját, továbbá, amelyért a jogosult sem tart igényt jogdíjra. Annak érdekében, hogy a jogosult
és a KJK fellépése között ne legyen ellentmondás, a jogosulti engedélyezés részletes (olykor
igen összetett) feltételeit a KJK alapszabályában határozza meg.

504 SZJSZT-9/2001 – Bankjegy-, illetve pénzérme-kép szerzői jogi védelme, felhasználása; a szerzői jogok jo-
gosultja.

222