Page 223 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

Mindezekből látható, hogy a digitális tartalmak felhasználásának egyedi engedélyezése
nehéz feladat elé állítja a szerzőket és a szomszédos jogi jogosultakat. Ezekben az egyedi
engedélyezési körbe tartozó esetekben a jogosultaknak kell kezelniük a műveik, teljesítmé-
nyeik tömeges online felhasználásának az engedélyezését, ami egyedi felhasználási szer-
ződések kötésével szinte teljesen megvalósíthatatlan, tekintettel többek között az online
felhasználások globális és tömeges jellegére és a felhasználók gyakori földrajzi távolságára.
A jogosultak egy része azért fordult az alternatív engedélyezési modellek felé, mert úgy
érezte, hogy a hagyományos szerzői jogi felhasználási szabályok a digitális művek interne-
tes felhasználását, szabad terjedését akadályozzák. Számos alkotó híve annak, hogy művei
legyenek mindenki számára hozzáférhetők, megismerhetők, élvezhetők, míg mások nyil-
vános visszajelzésre vágynak műveikről az online közösségtől, viszont nem kívánják telje-
sen feladni a műveik feletti kontrollt, ezért nem is kívánnak szerzői jogaikról lemondani
– amire a magyar Szjt. nem is ad lehetőséget sem a vagyoni jogok, sem a szerzői személy-
hez fűződő jogok tekintetében. Ebből eredően ezek az alkotók az online felhasználások
esetében az egyedi engedélyezés és a közös jogkezelés helyett olyan köztes megoldásokat
kerestek, amelyek kiküszöbölik az egyedi engedélyezés nehézségeit és hátrányait (egyedi
szerződéskötés, írásbeliség, ellenőrizhetetlenség, korlátozások), miközben nem egy másik
szervezetre, személyre bízzák jogaik gyakorlását és műveik engedélyezését (közös jogkeze-
lő szervezetek, ügynökségek), hanem azt saját kezükben tartják.
Ezen törekvések alapján jöttek létre azok az alternatív felhasználási engedélyezési mo-
dellek, amelyek egyes műfajták különösen online felhasználásai esetében világszerte elter-
jedtek és általánosan alkalmazottakká váltak.
Az egyik legismertebb alternatív engedélyezési modell a Creative Commons, amelyet
bármilyen mű engedélyezésére lehet használni, míg más alternatív megoldások egyes mű-
fajtákhoz, leginkább szo verekhez kapcsolódnak és terjedtek el, mint például az úgyneve-
zett FLOSS-licencek (Free/Libre and Open Source So ware – szabad és nyílt forráskódú
szo ver).
Az Szjt. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket alternatív licencelési megoldásokra vo-
natkozóan, azonban a felhasználási szerződésekre vonatkozó általános szabályai ezekre az
alternatív engedélyezési modellekre is ugyanúgy alkalmazandók, mint az egyedi szerző-
déskötéssel adott felhasználási engedélyekre.
Szükséges hangsúlyozni, hogy mindazon közös jogkezelésbe tartozó szerzői mű vagy
kapcsolódó jogi teljesítmény és az egyes vagyoni jogok tekintetében az alternatív engedé-
lyezésre csak akkor van lehetőség, ha a jogosult a Kjkt. 18. § (2) bekezdése szerint előzetesen
tiltakozott („kilépett”) a közös jogkezelés ellen. E nyilatkozat hiányában az eljáró közös
jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek történő díj zetés,
vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös jogkezelő és az általa
képviselt érintett jogosult irányába nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jogok és kapcso-
lódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól.

223