Page 219 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 219

9. A FELHASZNÁLÁS



        Az egyes jogviszonyok tartalmát a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
           A fenti jogviszonyban álló személyek (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért együt-
        tesen munkaviszony és abban foglalkoztatott munkavállalók) által ezen jogviszonyukból
        folyó kötelességük alapján létrehozott művek szerzői vagyoni jogait a munkáltató csak ak-
        kor szerzi meg, ha a munkavállaló munkaköri kötelességébe tartozott a mű létrehozatala.
        Ennek megítélése gondos vizsgálatot igényel,  gyelembe kell venni a munkaszerződést, a
        munkaköri leírást, a munkáltató munkaköri feladatokra vonatkozó utasításait, a munka-
        viszonyra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így a kollektív szerződést, a szervezeti és mű-
        ködési szabályzatot és egyéb releváns szabályzatot is. Egyes munkáltatóknál külön szelle-
        mitulajdon-védelmi szabályzat kerül elfogadásra, amely a szolgálati művekre is tartalmaz
        rendelkezéseket, ez is  gyelembe veendő a munkaköri kötelezettségbe tartozás megítélé-
        sekor.
           A szolgálati mű minőség megítélése során nem döntő körülmény azonban az, hogy a
        munkavállaló munkaidejében vagy azon kívül alkotta meg a művet, továbbá az sem, hogy
        a mű létrehozatalához a saját vagy a munkáltató eszközeit, infrastruktúráját, erőforrása-
        it használta. A munkáltatói ösztönzés és a munkáltatónál megszerzett szakmai ismeretek
        felhasználása sem teszi a művet munkaviszonyban létrehozott művé, mindezek egy vitás
        helyzetben csupán segíthetik a kérdés eldöntését, de önmagukban nem minősítik a mű-
        vet. Lehetséges ugyanis, hogy a munkavállaló nem a munkahelyén, hanem munka után,
        otthon, a saját eszközei használatával hoz létre szerzői jog által védett alkotást, amelynek
        megalkotása munkaköri kötelezettségébe tartozott, míg előfordulhat az is, hogy a munka-
        vállaló a munkahelyén, a munkáltató eszközeivel, munkaidejében alkot egy szerzői művet,
        amely viszont nem kapcsolódik munkaviszonyához, vagy kapcsolódik ugyan, de az nem
        volt a munkavállaló munkaköri kötelezettsége.
           Határesetet jelent és gondos mérlegelést igényel amikor a munkáltató a munkavállalót
        olyan külön feladattal bízza meg, amely kívül esik a munkavállaló munkaköri leírásában és
        a rá vonatkozó szerződésekben, szabályzatokban meghatározott munkaköri kötelességein,
        de a feladat kiosztása munkáltatói utasítással történik. Ilyen esetben gondos vizsgálatot
        igényel annak eldöntése, hogy a munkáltatói utasítás nem bővítette-e ki a munkavállaló
        munkaköri kötelezettségeit, és azáltal nem vált-e a mű elkészítése munkaköri kötelezett-
        séggé. Különös tekintettel kell lenni ebben a körben a munkaköri leírás azon rendelkezése-
        ire, amelyek lehetővé teszik, hogy az abba tartozó feladatok körét a munkáltató utasítással
        egyoldalúan kibővítse.


        9.2.2.   A mű átadása

        A munkáltatói jogszerzés másik feltétele a mű átadása. A jogszabály szövegéből eredően a
        munkáltató a mű átadásával szerzi meg a művön fennálló szerzői vagyoni jogokat, átadás
        hiányában a munkáltató nem szerez jogokat. Amennyiben a mű megalkotása a munkavál-
        laló munkaköri kötelezettsége, úgy a munkavállaló köteles a művet a munkajogi szabályok
        alapján felajánlani, átadni a munkáltatónak, ha viszont ez a feltétel nem teljesül, akkor mű-
        felajánlási, műátadási kötelezettség sem terheli a munkavállalót. A mű átadása szerzői jogi
        alapon nem, csak munkajogi alapon követelhető a munkavállalótól.

                                                                                     219
   214   215   216   217   218   219   220   221   222   223   224