Page 215 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 215
9. A FELHASZNÁLÁS
forgatókönyvet meg lmesítse, a zeneművet a lmre lmzeneként szinkronizálja, az
operatőr által készített fénykép- és mozgóképfelvételeket a lmalkotásban felhasználja,
összevágja);
másrészt pedig a mű felhasználásával létrejött lmalkotáson fennálló szerzői vagyoni
jogait és a lmalkotás felhasználásának engedélyezésére vonatkozó jogot ruházza
át a szerző a lmproducerre, vagyis a jogátruházást követően a producer szabadon
rendelkezhet az elkészült és a szerző művét magában foglaló lmalkotással.
A producer erre vonatkozó külön kifejezett kikötés hiányában nem szerzi azonban meg
a mű lmtől független, önálló felhasználásának a jogát, mint például a meg lmesítésre
kerülő regény könyvkiadási jogait, az operatőr által készített fényképek, felvételek külön
albumban történő kiadásának a jogát. Ugyanígy nem terjed ki a törvényi jogátszállási véle-
lem a lmben felhasznált művek merchandisingfelhasználására sem, ezért erre a feleknek
külön rendelkezést kell a szerződésbe iktatniuk. Így például nem jogosult a producer erre
vonatkozó kifejezett szerződéses kikötés nélkül a rajz lm céljára rajzolt gurák különbö-
ző ruhákon, használati tárgyakon történő felhasználására, a lmzene külön CD-n történő
kiadására, az operatőr által készített felvételek számítógépes háttérképként való értékesí-
tésére, a forgatókönyv könyvként történő kiadására, a fényképek, felvételek, forgatókönyv
„book of the lm” típusú felhasználására, de külön kikötés szükséges ahhoz is, hogy a lm-
előállító a lm karaktereit, szereplőit egy másik lmalkotásban, esetleg a lmalkotás előz-
ményében vagy folytatásában felhasználja. Szokásosan alkalmazott külön kikötés például
a meg lmesítési szerződésekben a lmalkotásban felhasznált mű más műfajban, gyűjte-
ményes műben, multimédiaműben történő felhasználása, idetartozhat például a lmbe-
li karakterek, szereplők, gurák számítógépes vagy videojátékban történő felhasználása,
amely szintén külön kifejezett kikötést igényel.
A meg lmesítési szerződésre ugyanúgy vonatkoznak az Szjt. felhasználási szerződésre
vonatkozó szabályai, ahogy a többi jogátruházási szerződésre, az Szjt. 66. §-ában meghatá-
rozott eltérésekkel.
A meg lmesítési szerződés természetesen nem vonatkozhat a kötelező közös jogkezelési
körbe tartozó szerzői vagyoni jogok, felhasználási jogok átruházására, engedélyezésére, így
az üreshordozó-díjigényre, bérbeadási és haszonkölcsönbe adási díjigényre és kábeltévé-
díjigényre.
A meg lmesítési szerződés alapján járó díjazással kapcsolatban speciális szabályt tartal-
maz az Szjt. 66. § (3) bekezdése, ugyanis előírja, hogy a szerzőt minden egyes felhasználási
mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. E tekintetben a felhasználáshoz kapcsoló-
dó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a lm megvalósításához kap.
A díj meg zetésére a lmelőállító köteles. A jogszabály a jogdíjakkal való elszámolás gya-
koriságát és módját is meghatározza, eszerint évente és felhasználási módonként kell elszá-
molni a szerzőkkel írásban. A magyar Szjt. ezen szabálya az amerikai stúdiók, producerek
gyakorlatával nem cseng egybe, hiszen egyes alkotók esetében a bevétellel arányos száza-
lékos díjban, míg más alkotók esetében tipikusan átalánydíjban állapodik meg a producer.
Még ha százalékos díjat is kötnek ki a felek, akkor sem felhasználási módonként történik
közöttük az elszámolás, ezért nehezíti meg az Szjt. elszámolásra vonatkozó szabálya a jog-
díj elszámolását, ki zetését. Amennyiben pedig a szerző átalánydíjban részesül, felvetődik
215