Page 197 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

dasági társaság a magánszemély szerzőtől valamilyen jogszerű módon és másokra tovább-
engedhetően megszerezte azokat a felhasználási jogokat, amelyeket aztán az általa kötött
felhasználási szerződéssel továbbengedélyez.
A szerző gazdasági társasága is ugyanúgy szerezhet felhasználási jogot a műre, mint
bármely más felhasználó:
 felhasználási szerződéssel, ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a felhasználási jog
továbbengedésére vonatkozó joga kifejezetten kikötésre kerüljön;
 jogátruházási szerződéssel, de csak azokra a művekre, amelyekre a jogátruházást a
jogszabály megengedi;
 társasági szerződésbe/alapító okiratba foglalt apport útján, vagyis ha nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként bocsátották a cég rendelkezésére a művön fennálló szerzői
vagyoni jogokat.
A szerzők sokszor nem fordítanak kellő gyelmet arra, hogy saját cégükkel is érvényesen
létrejöjjön a szükséges szerződéses kapcsolat, ami abból adódik, hogy azonosnak tekintik
magukat a vállalkozásukkal. Ilyen szerződés hiányában azonban a vállalkozás nem szerzi
meg a szerzői vagyoni jogokat, és nem is tudja azokat a felhasználóknak továbbengedni, va-
gyis hiányozni fog a jogátszállási lánc legelső lényegi eleme, ez pedig az egész jogátengedési
folyamatot érvénytelenné teszi. 483

9.1.4.3. A szerző mint egyéni vállalkozó

Gyakran előfordul, hogy a szerző egyéni vállalkozóként köt felhasználási szerződést má-
sokkal. Ebben az esetben, mivel a magánszemély szerző és az egyéni vállalkozói minőség-
ben fellépő szerző nem különül el egymástól, nem szükséges a szerzőnek saját magával
mint egyéni vállalkozóval felhasználási szerződést kötnie. Szerzői jogi szempontból nincs
relevanciája, hogy a szerző magánemberként vagy vállalkozása keretében egyéni vállalko-
zásként köt felhasználási szerződést, adójogi vonatkozásai és különbségei azonban vannak
a két konstrukciónak, ezért érdemes szerződéskötés előtt azt alaposan körüljárni.

9.1.4.4. Felhasználási szerződés kötése ügynök (képviselő, közvetítő) útján

A szórakoztatóiparban gyakran előfordul, hogy a szerzők, művészek ügynökeik
közvetítétésével járnak el, és ügynökségek útján kötnek felhasználási szerződéseket. Ti-
pikusan így tesznek például a színházi színdarabok írói, a musicalek szerzői, de a zene-
szerzőknél vagy például az előadóművészeknél (énekesek, zenekarok) sem ismeretlen ez
a fajta szerződéskötési mód. A művészeti ügynökségek alapvetően kétféle konstrukcióban
végeznek jogosítást.
Az első esetben a művészeti ügynökség csak közvetít a szerző és a felhasználó között,
letárgyalja a szerződés részletes feltételeit, segít létrehozni a megállapodást, azonban a fel-
használási szerződést ténylegesen a szerző és a felhasználó köti meg egymással. Ebben az

483 Az összetett szerződéses kapcsolatokra l. Legeza Dénes: A munkaviszonyban létrehozott művek joggya-
korlata napjainkban, ISZJSZ, 11. (121.) évfolyam, 3. szám, 2016. július, p. 124–127.

197