Page 194 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

ződésekre. Az Szjt. a szomszédos jogi jogosultak körében nem tiltja a szomszédos jogok
átruházását, vagyis ezekben az esetekben akár felhasználási, akár jogátruházási szerződés
is érvényesen köthető.
Nem alkalmazandók továbbá a felhasználási szerződés rendelkezései a sui generis adat-
bázis-előállítók által az általuk előállított adatbázis felhasználására kötött felhasználási
vagy jogátruházási szerződésekre sem.
Ennek következtében például nem kötik a feleket az írásbeliségre, a jogátruházás tilal-
mára vonatkozó rendelkezések, vagy a csak kifejezett kikötés alapján történő jogátszál-
lás, felhasználásijog-engedés előírásai sem. Az utaló szabály hiánya azért okozhat gondot
a gyakorlatban, mert ezek a szerződések jellegüket tekintve nagyon hasonlítanak a szerzői
felhasználási és jogátruházási szerződésekre, és ugyanúgy igénylik a speciális rendelkezé-
seket. Az Szjt. híján a Ptk. kötelmekre, illetve szerződésekre vonatkozó általános szabá-
lyai alkalmazandók rájuk, ami a gyakorlatban gondot okozhat, megoldatlan kérdéseket
hagyhat. Célszerű ezért a feleknek ezekben a szerződésekben megállapodniuk arról, hogy
alkalmazzák rájuk a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat, ennek hiányában
pedig mindenképpen javasolt a megállapodásuk jellegéhez kapcsolódó részletes szabályo-
kat a későbbi viták elkerülése érdekében rögzíteni.

9.1.3. A nem létező és az érvénytelen felhasználási szerződés elhatárolása

A gyakorlatban sokszor gondot okoz a létre sem jött (nem létező) és az érvénytelen fel-
használási szerződés megkülönböztetése. Azért lényeges e szerződések elhatárolása, mivel
az előbbi esetben nincs lehetőség a „nem létezés” orvoslására, viszont az utóbbi szerződés
érvénytelensége több esetben is orvosolható.
Alapvető különbség közöttük, hogy amíg a nem létező szerződés esetében a felek nem
állapodtak meg a szerződés létrejöttéhez feltétlenül szükséges öt elemben, addig érvény-
telen szerződés esetében ezt megtették, azonban valamilyen formai vagy tartalmi oknál
fogva a szerződés nem tudja kiváltani a hozzá fűzött joghatást (azaz a felhasználási jog
átszállását), vagyis érvénytelen lesz.
Az érvénytelenségnek és a nem létező szerződésnek az a közös következménye, hogy a
felhasználó nem szerzi meg a felhasználáshoz szükséges jogokat, vagyis felhasználása nem
lesz jogszerű.
Gyakran előfordul a nem létező és az érvénytelen felhasználási szerződés összekeverése
akkor, amikor a felek egyébként kötöttek valamilyen szerződést akár szóban, akár ráutaló
magatartással vagy esetleg írásban. Ha van ilyen megállapodás, részletesen meg kell vizs-
gálni a tartalmát annak megállapításához, hogy beszélhetünk-e felhasználási szerződésről,
egyáltalán szerzett-e felhasználási jogokat a felhasználó.

194