Page 306 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 306

Miután az olvasók az előző 11 fejezetben megismerkedhettek a magyar és az uniós szerzői
           jog legfontosabb kérdéseivel, érdemes egy pillantást e jogrendszereken kívülre is vetni. Az EU
           szerzői jogi harmonizációja csupán részleges, és sok esetben belső ellentmondásoktól terhelt.
           Ez hagyományosan a tagállami szerzői jogi szabályok között feszülő ellentétekből fakad. En-
           nek köszönhetően nem csupán a már harmonizált, de a jogharmonizáció által nem érintett
           területeken is eltérnek egymástól a nemzeti előírások. Ennél is látványosabbak a kontinen-
           tális európai szerzői jogi (nevezetesen az ugyancsak feltűnő eltéréseket produkáló francia
           droit d’auteur- és a német Urheberrecht-irány), valamint az angolszász copyright rendszer
           különbségei. A jelen fejezet rávilágít e különbségek egy részére az európai és az amerikai kon-
           tinensről hozható színes példák segítségével. A terjedelmi korlátok végett e kitekintés vázlatos
           és példálózó marad.



           12.1.   A SZERZŐI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGI VÉDELEM TÁRGYA

           Köszönhetően a nemzetközi egyezmények előírásainak, az egyes jogrendszerek megköze-
           lítőleg azonos módon szabályozzák a szerzői jogi védelem tárgyát. Az irodalomtól a kép-
           zőművészetig, a hangfelvételektől az adatbázisokig a jogvédett tartalmak gyakorlatilag
           azonos körben kerülnek hasznosításra világszerte. Ily módon ezek oltalma is hasonló ke-
           retek között képzelhető el. Hozhatók persze „egyedi” kivételek, ilyen például a parfümök
           védelme Hollandiában  vagy egyre erősödő tendenciaként a folklór megnyilvánulásainak
                               643
           oltalma az afrikai és ázsiai országokban. 644
             A nemzeti előírások különbségei inkább a kérdéskör mélyére nézve láthatók igazán. Ki-
           váló példaként szolgálhat a szerzői jogi védelem kiindulópontja, az „egyéni, eredeti jelleg”.
           Hasonlóan eltérő megítélés alá esnek a kapcsolódó vagy szomszédos jogi teljesítmények.
           Ugyancsak eltérések tapasztalhatók a tekintetben, hogy egyes országokban mely tartal-
           makat zárnak ki a jogvédelem köréből. Például az Szjt. így tesz a törvényekkel és más jog-
           szabályokkal, bírósági ítéletekkel. Az Egyesült Királyságban ezek ún. „crown copyright”
           védelmet élveznek, amely tartalmakra azonban a CDPA automatikus szabad felhasználást
           enged. Az alábbiakban két színes részterületet fogunk áttekinteni, amelyekből egyértelmű-
           en kiolvasható lesz az európai és az angolszász szerzői jogi logika közötti különbség.


           12.1.1.   Az egyéni, eredeti jelleg

           Történelmi tény, hogy az európai országok a szerzői jogi védelem minimumkövetelményét
           jelentős különbséggel szabályozták. Ezek egyik végletét a német „Schöpfungshöhe” adta,
           amely magas fokú művészi kreativitást támasztott a jogvédelem előfeltételeként. Bár a német
           bíróságok a sztenderdet egyes műtípusonként eltérően értelmezték (nagyon magasra téve


           643   Vö.: 4.2. aljegyzet.
           644  Kína vonatkozásában lásd: Luo Li  e saviour of Chinese traditional cultural expressions? Analysis of the
             Dra  Regulations on Copyright Protection of Folk Literary and Artistic Works. Queen Mary Journal of
             Intellectual Property, 6. évfolyam, 1. szám, 2016. február, p. 27–54.

           306
   301   302   303   304   305   306   307   308   309   310   311