Page 310 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 310

védelemben részesülnek az EU területén, addig e személyek/cégek az angolszász copyright  -
           rendszerekben ugyancsak szerzőként részesülnek védelemben. Ennek az eltérő megítélés-
           nek különösen a részükre biztosított vagyoni jogok terjedelme és időbeli korlátozottsága
           tekintetében lesz jelentősége. 658

           12.2.2.  Eltérések a munkaviszonyban létrehozott művek (work made for hire) kapcsán

           A különböző szerzői jogi  lozó ák közötti ellentétet kiválóan példázza a munkaviszony-
           ban létrehozott művek kérdése. Már a terminológia is becsapós, hiszen e kategórián belül
           az Szjt. a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony és foglalkoztatás, valamint szövetkezeti
           tagság keretében alkotott műveket is vizsgálja.  Ezzel szemben az USCA a munkaviszo-
                                                    659
           nyon kívül bármilyen megrendelés alapján elkészített műre (így akár egy megbízási szerző-
           dés alapján született gyűjteményes mű fejezetére vagy egy fordításra is) alkalmazandónak
           ítéli a releváns szabályokat, amennyiben a szerződő felek kifejezetten rögzítik a „work made
           for hire” jelleget. 660
             Tény ugyanakkor, hogy a különböző jogrendszerek eltérő metódusai gyakorlatilag ugyan-
           azt a célt kívánják elérni: a lényeg a jogok munkáltatóra/megrendelőre történő átszállása.
           Vagyis nem a miért, hanem a hogyan az igazi kérdés. Az Szjt. szerint a munkaviszonyból
           folyó kötelesség részeként megalkotott mű eredeti szerzője rendelkezik a szerzői jogokkal,
           ám azokat eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a munkáltató automatikusan
           megszerzi.  Ezzel ellentétben az angol vagy a kanadai szerzői jogban a munkaviszonyból
                    661
           folyó kötelesség részeként megalkotott műre vonatkozó szerzői jogok első jogosultjának el-
           térő megállapodás hiányában a munkáltatót kell tekinteni.  Ennél is élesebb a kontraszt a
                                                              662
           magyar és az amerikai előírás között. Az USCA szerint ugyanis a munkaviszonyban vagy
           a megrendelésre készült művek esetében a munkáltató vagy a megrendelő tekintendő a mű
           szerzőjének, és kifejezetten eltérő tartalmú megállapodás híján ő a vagyoni jogok jogosult-
           ja.  Boytha György hasonlata kiválóan összefoglalja ezt az amerikai felfogást: „olyan ez,
             663
           mintha az állatkert igazgatója kijelentené magáról, hogy ő az oroszlán.” 664



           12.3.   A VAGYONI JOGOK KÖRE ÉS KÜLÖNBSÉGEI

           Ugyancsak látványos a jogrendszerek közötti különbség a kizárólagos jogok vonatkozásá-
              665
           ban.  A legszembetűnőbb különbség a kapcsolódó/szomszédos jogi szabályozás léte vagy

           658   Vö.: 12.3. alfejezet és 12.7.2. alpont.
           659   Szjt. 30. § (6) bekezdés.
           660   USCA §101.
           661   Szjt. 30. § (1) bekezdés.
           662   CDPA Section 11(2); Canadian Copyright Act, Section 13(3).
           663   USCA §201(b).
           664   Idézi: Jan Bernd Nordemann:  e U.S. “Work-for-hire” Doctrine before German Courts – Rejection and
             Reception. Journal of the Copyright Society of the U.S.A., 53. évfolyam, 2006, p. 606.
           665   A személyhez fűződő jogok eltéréseiről lásd alább a 12.5. alfejezetet.

           310
   305   306   307   308   309   310   311   312   313   314   315