Page 310 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 310
védelemben részesülnek az EU területén, addig e személyek/cégek az angolszász copyright -
rendszerekben ugyancsak szerzőként részesülnek védelemben. Ennek az eltérő megítélés-
nek különösen a részükre biztosított vagyoni jogok terjedelme és időbeli korlátozottsága
tekintetében lesz jelentősége. 658
12.2.2. Eltérések a munkaviszonyban létrehozott művek (work made for hire) kapcsán
A különböző szerzői jogi lozó ák közötti ellentétet kiválóan példázza a munkaviszony-
ban létrehozott művek kérdése. Már a terminológia is becsapós, hiszen e kategórián belül
az Szjt. a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony és foglalkoztatás, valamint szövetkezeti
tagság keretében alkotott műveket is vizsgálja. Ezzel szemben az USCA a munkaviszo-
659
nyon kívül bármilyen megrendelés alapján elkészített műre (így akár egy megbízási szerző-
dés alapján született gyűjteményes mű fejezetére vagy egy fordításra is) alkalmazandónak
ítéli a releváns szabályokat, amennyiben a szerződő felek kifejezetten rögzítik a „work made
for hire” jelleget. 660
Tény ugyanakkor, hogy a különböző jogrendszerek eltérő metódusai gyakorlatilag ugyan-
azt a célt kívánják elérni: a lényeg a jogok munkáltatóra/megrendelőre történő átszállása.
Vagyis nem a miért, hanem a hogyan az igazi kérdés. Az Szjt. szerint a munkaviszonyból
folyó kötelesség részeként megalkotott mű eredeti szerzője rendelkezik a szerzői jogokkal,
ám azokat eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a munkáltató automatikusan
megszerzi. Ezzel ellentétben az angol vagy a kanadai szerzői jogban a munkaviszonyból
661
folyó kötelesség részeként megalkotott műre vonatkozó szerzői jogok első jogosultjának el-
térő megállapodás hiányában a munkáltatót kell tekinteni. Ennél is élesebb a kontraszt a
662
magyar és az amerikai előírás között. Az USCA szerint ugyanis a munkaviszonyban vagy
a megrendelésre készült művek esetében a munkáltató vagy a megrendelő tekintendő a mű
szerzőjének, és kifejezetten eltérő tartalmú megállapodás híján ő a vagyoni jogok jogosult-
ja. Boytha György hasonlata kiválóan összefoglalja ezt az amerikai felfogást: „olyan ez,
663
mintha az állatkert igazgatója kijelentené magáról, hogy ő az oroszlán.” 664
12.3. A VAGYONI JOGOK KÖRE ÉS KÜLÖNBSÉGEI
Ugyancsak látványos a jogrendszerek közötti különbség a kizárólagos jogok vonatkozásá-
665
ban. A legszembetűnőbb különbség a kapcsolódó/szomszédos jogi szabályozás léte vagy
658 Vö.: 12.3. alfejezet és 12.7.2. alpont.
659 Szjt. 30. § (6) bekezdés.
660 USCA §101.
661 Szjt. 30. § (1) bekezdés.
662 CDPA Section 11(2); Canadian Copyright Act, Section 13(3).
663 USCA §201(b).
664 Idézi: Jan Bernd Nordemann: e U.S. “Work-for-hire” Doctrine before German Courts – Rejection and
Reception. Journal of the Copyright Society of the U.S.A., 53. évfolyam, 2006, p. 606.
665 A személyhez fűződő jogok eltéréseiről lásd alább a 12.5. alfejezetet.
310