Page 307 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

12. BEVEZETÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ SZERZŐI JOGBA

a lécet a képzőművészeteknél, alacsonyabban meghúzva a vonalat a számítógépiprogram-
alkotásoknál), a lényeg ugyanaz maradt: nem elég az önálló alkotómunka, a tevékenység-
nek kreatívnak kell lennie. Ezzel szemben az angol szerzői jog a jártasság, munka, dön-
645
tés, fáradozás („skill, labour, judgment and e ort”) követelményeinek való megfelelés esetén
biztosította a szerzői jogi védelmet. 646
Mindezek tükrében gyelemre méltó az EGK/EU harmonizációs tevékenysége. A
szo verirányelv a számítógépiprogram-alkotások, az adatbázis-irányelv az adatbázisok,
a védelmiidő-irányelv pedig a fényképek vonatkozásában az eredetiség („originality”) kö-
vetelményét határozta meg a jogvédelem előfeltételeként. Jól láthatóan ez mindkét fenti
modelltől eltér. Sőt, az EUB néhány előzetes döntésében továbbfejlesztette ezt a tételt. Az
Infopaq-ítélet értelmében az eredetiség más műtípusok esetében is minimumkövetelmény-
ként jelenik meg. A Painer-döntés alapján pedig a fotóművészeti alkotásoknak (és talán
más műveknek is) magukon kell viselniük alkotóik „lenyomatát” („personal touch”), vagyis
egyéniségét. 647
Az Egyesült Államok sokáig a befektetett energia függvényében ítélte meg a szerzői jogi
védelem jogosságát. (Ezt hívták „sweat of the brow” doktrínának.) A SCOPUS (Supreme
Court of the United States) 1991-es ítélete azonban szakított ezzel a felfogással, és – ma-
gasabbra téve a minimumküszöböt – az európai minta felé mozdult el. A Feist v. Rural-
ügyben arról kellett a főbíróknak dönteniük, hogy egy telefonkönyv összeállítása és a benne
szereplő adatok (nevek, címek, telefonszá mok) részesülhetnek-e szerzői jogi védelemben. A
„szaknévsor” („yellow pages”) potenciális gyűjteményes műként történő minősítésén kívül
az elő zetői adatok ábécésorrendbe történő szerkesztése – hiába a jelentős befektetés és „iz-
zadtság” – nem bizonyult elegendőnek a jogvédelemhez. Napjainkra az amerikai joggya-
648
korlat az újdonság szükségessége nélkül az „originality” követelményén felül egy bizonyos
fokú kreativitást („modicum of creativity”) vár el az oltalom megszerzése érdekében.
Izgalmas, kiegyensúlyozott megoldást alkalmaz az ugyancsak copyrightszisztémával
rendelkező Kanada. Legfelsőbb bírósága egy összetett, fénymásolással összefüggő, ám a
fénymásolt tartalmak védettségének kérdésével is foglalkozó ítéletében jelezte, hogy a „jár-
tasság és döntés” („skill and judgment”) működő és fair sztenderd („workable, yet fair stan-
dard”). Ebben az esetben a fénymásolt tartalmak egy része kivonatolt bírósági döntéseket
érintett. A hagyományos kanadai gyakorlat szerint egy publikált jogeset tömör bevezető-
ből („headnote”), a jogeset összefoglalásából („case summary”), tárgymutatóból („topical
index”) és magából az ítéletből („reported judicial decision”) áll. A legfelsőbb bíróság szerint
egy ilyen közlemény előkészítése és megszerkesztése eléri a jogvédelem minimumküszö-
bét. 649

645 Gerhard Schricker: Farewell to the “Level of Creativity” (Schöpfungshöhe) in German Copyright Law. IIC,
26. évfolyam, 1995, 1. szám, p. 41–48.
646 Andreas Rahmatian: Originality in UK Copyright Law: e Old “Skill and Labour” Doctrine under Pres-
sure. IIC, 44. évfolyam, 2013. 1. szám, p. 4–34.
647 Az eredetiség tételének EU-s fejlődése kapcsán lásd: Eleonora Rosati: Originality in EU Copyright – Full
Harmonization through Case Law. Edgar Elgar, Cheltenham-Northampton, 2013.
648 Feist Publications, Inc. v. Rural Telephone Service Co., Inc., 499 U.S. 340 (1991).
649 CCH Canadian Ltd. v. Law Society of Upper Canada, 2004 SCC 13, para. 14–36.

307