Page 8 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

– jogi képviselet ellátása körében elkövetett Az ügyvédi megbízást a Ptk. külön nem
ügyvédi műhibák, szabályozza. A törvényalkotónak a Ptk.
– ingatlan adásvételi szerződés készítése megalkotásakor nem volt célja valamennyi,
során felmerülő ügyvédi műhibák a gyakorlatban alkalmazott megbízási típusú
– illetékekkel, adóügyekkel kapcsolatos szerződés beemelése a kódexbe. Az ügyvédi
ügyvédi műhibák, törvény, mint speciális jogszabály, ugyanak-
– végintézkedéseket tartalmazó szerződé- kor a megbízás körében számos olyan ren-
sek készítése során felmerülő ügyvédi delkezést tartalmaz, amelynek a Ptk.-ban való
műhibák, szabályozása szükségtelen (például személy-
– az ügyvédi letétkezelés körében elköve- azonosság ellenőrzése), azonban elvárás az
tett ügyvédi műhibák,- ügyvéddel szemben. Nem lenne szerencsés
– cégeljárás során elkövetett ügyvédi mű- ugyanakkor az ügyvédi megbízási szerződés
hibák, egyes absztraktabban megfogalmazott ele-
– bírság kiszabását eredményező ( például meit kiemelni az ügyvédi törvényből, hiszen
a közbeszerzési eljárás körében elköve- ez szükségtelenül tagolt, nehezen követhető
tett ) ügyvédi műhibák, szabályozást eredményezne.

Az ügyvédi műhibák körében született bíró- A megbízási és a vállalkozási szerződés kü-
sági ítéletek tekintetében alapvetően olyan lönbségéből fakad a megbízott és a vállalko-
tendencia állapítható meg, miszerint az ügy- zó szerződésszegésért való felelősségének
véd a kárfelelősségének kimentését egyre jelentősen eltérő jellege is. A megbízott arra
szűkebb körben tudja érvényesíteni, és a vállal kötelezettséget, hogy úgy jár el, ahogy
bíróság egyre szigorúbban határozza meg az az adott helyzetben általában elvárható.
az ügyvédtől elvárható gondossági kötel- Hiába maradt el a megbízó által elérni kívánt
met. Ugyanez a követelmény figyelhető cél (például peres képviselet esetén a per
meg a területi kamarák által az ügyvé- megnyerése), ha a megbízott nem járt el
dekkel szemben indított fegyelmi eljárást felróhatóan [Ptk. 1:4. § (1) bekezdés], a szerző-
lezáró határozatokban is. désszegését nem lehet megállapítani. Szerző-
– Érdemes e körben megjegyezni, hogy az désszegés hiányában a kártérítési felelősség
ügyvédek által vállalt megbízások nem és a kimentés kérdése már fel sem merül,
hoznak létre eredménykötelmet általá- mivel a felelősség első feltétele - a jogellenes
ban, azonban számos olyan ügytípus van, magatartást jelentő szerződésszegés - nem
amelyek esetében az ügyvédtől eredményt következett be. (Lásd továbbá a Ptk. 6:142.
várnak el. Például az ingatlan-nyilvántartási §-ához fűzött magyarázatot.)
bejegyzéshez, illetve cégbírósági bejegyzé- Sikerdíj esetén látszólag más a helyzet, hi-
sekhez, okiratszerkesztéshez kapcsolódó szen ilyenkor a felek a díjat az eredmény
ügyvédi feladatok teljesítése során az ügyvéd elérésétől teszik függővé. Felmerülhet ezért,
számára előírt gondossági mérce már annyira hogy sikerdíj kikötése esetén a szerződés
a legapróbb részletekig kiterjedően áll fenn, gondossági kötelemből eredménykötelemmé
hogy amennyiben a bejegyzés nem, vagy ké- válik-e. Ez a megközelítés azonban nem helyes,
sedelmesen történik meg, vagy a szerződési ugyanis sikerdíjat -, amely az ügyvédi megbízási
akarat nem érvényesül, úgy az esetek túlnyo- díj meghatározásának egyik formája - éppen
mó többségében ez az ügyvéd valamely mu- azért kötnek ki a felek, mert a szerződéssel elérni
lasztásának, vagy az ügyfél számára nyújtott kívánt eredmény elérése - a feleken kívül álló
tájékoztatás hiányosságának az eredménye. okból - bizonytalan.

8