Page 9 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

A sikerdíj tehát nem teszi és nem is érvénytelenségét eredményezheti az, ha az
teheti eredménykötelemmé a jogvi- alaki hibás szerződés első / és / vagy összes
szonyt, az pusztán motiválni hivatott oldala nem tartalmaz sorszámot, vagy ha a
a megbízottat, aki azonban ilyenkor tanúk csak a szerződés utolsó oldalát írták
sem válik kötelessé eredményt elérni. alá, vagy ha nem tartalmaz tanút a szer-
A megbízott ebben az esetben sem követ el ződés, vagy nem derül ki tanúi minősége,
szerződésszegést, ha az eljárása eredmény- stb. Részletesebben lásd a végintézkedések
telen, ennek jogkövetkezménye „csupán” az körében elkövetett ügyvédi műhibák kredit-
lesz, hogy nem válik jogosulttá a sikerdíjra. pontszerző szakmai anyagot.)
(Mivel számos olyan bírósági jogerős ítélet
ismert, amelyek egymástól eltérő bíró-
sági gyakorlatot tükröznek, az egységes 2. AZ ÜGYVÉDI KÖTELEZETTSÉGEK
jogértelmezés érdekében keletkeznek az ÉS A KÁRFELELŐSSÉG KAPCSOLATA
adott témakörben a jogegységi határo-
zatok. Ezekben az esetekben az ügyvéd
professzionális képviselet mellett sem tud 2.1. A polgári jogi felelősségről általában
eredményt elérni, azaz képviselete nem
végződik pernyertességgel annak ellené- Marton Géza szerint „akkor keletkezik fe-
re, hogy a jogszabályok és bírói gyakorlat lelősség, ha valamely kötelesség, kötelem
ismeretében képviseli ügyfelét.) elmulasztása, megszegése miatti következ-
Az ügyvédi tevékenység során azonban ményeket kell rendezni”. Ennek megfelelően
vannak olyan területek, ahol elvárás az felelősség csak valamely kötelem esetén állhat
ügyfél által célzott joghatás elérése. Ilyen fenn, és szükséges az, hogy valamely kötele-
terület az okiratszerkesztés, ugyanis az zettség határozza meg a jogalany magatar-
ügyvéd által szerkesztett okirat akkor tását, csak ilyen előfeltételek mellett, az adott
felel meg a megbízásnak, ha az joghatás kötelezettség megszegése esetében merülhet
kiváltására alkalmas, azaz megfelel a fe- fel felelősség.
lek (és nemcsak az egyik fél) szerződési
akaratának. (Ügyvédi tv. 42.§. (4) bekezdés) 2.2. Az ügyvédi kötelezettségek
Ez alól kivétel az az eset, ha az akarat-
nyilvánítás jogszabályba ütközik, vagy Az ügyvédi kárfelelősség előfeltételét és
jogszabály megkerülésére irányul. (Üttv. alapját képezik az ügyvédekre vonatkozó
42.§ (3) bek.) (Például ingatlan adásvételi szer- jogszabályi előírások és konkrét megbízási
ződésnél elvárás, hogy a vevő tehermentes szerződésekben meghatározott kötelezett-
tulajdonjogot szerezzen. Ehhez szükséges, ségek. Az ügyvédi felelősség vizsgálata során
hogy az adott szerződés olyan garanciális ennek megfelelően három szabályozási szin-
elemeket tartalmazzon, amely alapján a vevő tet kell figyelembe venni, amelyek a speciális-
megszerzi a tulajdonjogot, vagy annak egy tól a generális felé haladva a következők: az
hányadát, és a megszerzett tulajdoni hányad ügyvédi megbízási szerződés (ide sorolható
tehermentes legyen. Ugyanilyen elvárás a a klasszikus megbízási szerződésen kívül a
végintézkedésekkel kapcsolatos okiratoknál/ tényvázlat és a kirendelés is, mint kötelem
szerződéseknél a tartalmi megfelelőség, keletkeztető jogi tények), az Üttv. előírásai,
valamint az, hogy alaki hibában se szen- és ezen túlmenően háttérszabályozásként a
vedjen. A végrendelet/öröklési szerződés Ptk.-nak a vonatkozó rendelkezései.

1 MARTON GÉZA: A polgári jogi felelősség. Budapest, 1993. 14.
9