Page 14 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

Az úgynevezett „árnyékperek tilalma” vagyis nincs lehetőség „árnyékper” lefoly-
folytán utóbb nem vizsgálható érdemben, tatására.
hogy az ügyvédi mulasztás hiányában mi- A fentiek alapján a biztosított ügyvéd el-
lyen döntés született volna. (BH2009.356., járása és a kárigénylő kára közötti okozati
BH2012.90.) Így az sem állapítható meg, összefüggés bizonyítottsága hiányában
hogy a kárigénylőt érte e egyáltalán va- kártérítési felelősség megállapítására
gyoni kár a biztosított ügyvéd kifogásolt nincs lehetőség. A kártérítési felelősség
eljárásával összefüggésben, és ha igen, megállapításához ugyanis a szerződésszegés-
milyen mértékben, ugyanakkor az őt ért ben megnyilvánuló jogellenes magatartás, a
személyi jogsérelem miatt a kárigénylő károsultat ért kár és a kettő közötti okozati
részére a sérelemdíj jár. összefüggés együttes fennállására lett volna
szükség.
Az ügyvéd kártérítési felelősségének meg- A fentiekre tekintettel a bíróság az előzőek-
állapításához a kárigénylőnek azt kell iga- ben hivatkozott mulasztások esetén a kár
zolnia, hogy a biztosított ügyvéd eljárása mértéke tekintetében sem tud teljes bizo-
folytán érte őt a kár. Jelen esetben ez annak nyossággal állást foglalni. Erre a problémára
bizonyítását jelentené, hogy amennyiben a ezért jelenleg az a megoldás, hogy a bíróság
biztosított ügyvéd a helyesnek vélt módon személyiségi jogsérelemként (keresetindítási
járt volna el a perben, - azaz határidőben jogtól, vagy jogorvoslati jogtól való megfosz-
eleget tesz a megbízásnak-, úgy a kárigénylő a tásként) kezeli a mulasztást, és az új Ptk.
benyújtott kereset (fellebbezés, felülvizsgálati alapján sérelemdíjat állapít meg. Ugyanakkor
6
kérelem) alapján kétséget kizáróan pernyer- az alapperben a kereset, vagy fellebbezés
tes lett volna. Ez azonban utóbb már nem lehet, hogy sikertelen lett volna, vagyis az
bizonyítható, mivel a kereset utólagos elbí- ügyvéd mulasztása lehetséges, hogy további
rálására, a jogerős ítélet felülbírálatára nincs perköltségtől kímélte meg ügyfelét, így va-
lehetőség az árnyékperek tilalma folytán, lójában az ügyfélnek semmilyen kára sem
(BH2009.356. BH2012.90.), feltételezések keletkezett, személyiségi joga azonban sérült
szintjén pedig nem mondható vélemény ar- azzal, hogy nem tudta igénybe venni a jog-
ról, hogy a szakértői bizonyításra vonatkozó szabály által biztosított egyéb bírósági utat.
indítvány megtétele esetén a per milyen
eredménnyel zárult volna. Ennek alapján az A MÜBSE a sérelem díj összegszerűségének
sem állapítható meg, hogy a kárigénylőt érte-e megállapítása során iránymutatónak tekinti
egyáltalán vagyoni kár a biztosított ügyvéd a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.405/2015./7.
tevékenységével összefüggésben, és ha igen, számú határozatának indokolásában kifej-
akkor milyen összegben. tetteket: „ A nem vagyoni károknak pénzbeli
A Kúria Pfv.III.20.861/2018/4. számú döntése egyenértékük voltaképpen nincs, így azok szo-
fenntartotta azt a gyakorlatot, amely szerint ros értelemben vett megtérítéséről nem is lehet
az ügyvéd elleni kártérítési perben a bíró- szó. Az immateriális sérelmek helyrehozha-

ság érdemben még akkor sem vizsgálhatja tatlanok, a kár mértéke nem állapítható meg

azt a kérdést, hogy a felperes az ügyvéd objektív mérce szerint, az minden esetben
mulasztása hiányában igényét sikerrel bírói mérlegelésen alapul, amelynek során
érvényesíthette volna, ha ennek eldöntésé- az egyedi körülmények gondos és részletes
hez egyes bizonyítékok rendelkezésre állnak, mérlegelése mellett, a mértéktartás köve-

6 EÖRSI: Kártérítés (i.m.) 54skk

14