Page 19 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

rendelkezései szerint. Ez alapján fegyelmi lehet objektív, ami a jogsértő felróhatósá-
vétséget az követ el, gától független és szubjektív, ami kimentési
a) aki a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabá- lehetőséget biztosít a jogsértő számára an-
lyában és a területi kamara alapszabályá- nak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy
ban, vagy etikai szabályzatban meghatá- az adott helyzetben általában elvárható. A
rozott kötelezettségét szándékosan, vagy sértett diszkrecionális joga eldönteni azt, hogy
gondatlanságból megszegi, az egyes jogkövetkezmények közül melyiket
b) vagy szándékos, illetve gondatlan maga- kívánja alkalmazni, de lehetősége van akár az
tartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét összes érvényesítésére is.
súlyosan veszélyezteti.
4.1. A sérelemdíj
A bűncselekménnyel elkövetett károko-
zást – amely a büntetőtörvénykönyv rendel- A Ptk. 2:52.§-a alapján, akit személyiségi
kezéseibe ütköző magatartást feltételez- a jogában megsértenek, sérelemdíjat köve-
MÜBSE által kiadott Biztosítási feltételek kizárt telhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
11
kockázatnak minősítik, és ahogy erről már A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire
volt szó, az ebből eredő károk megfizetésére – különösen a sérelemdíj fizetésére köte-
a kárfelelősségre kötött biztosítás nem terjed les személy meghatározására és a kimentés
ki, az kizárt kockázat. módjára – a kártérítési felelősség szabályait
kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való
4. A SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül továb-
bi hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem
Külön értekezünk a kártérítés kapcsán a sze- szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az
mélyiségi jogok megsértésének témaköré- eset körülményeire – különösen a jogsértés
ről. A személyiségi jogok esetén a szankció súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság

11 Szakirodalom a sérelemdíj témaköréhez: Szalma József: Sérelemdíj és a személyiségi jogok megsértésének magánjogi
szankciói az európai és a magyar jogban. Budapest, 2018. Sipka Péter – Zaccaria Márton Leó: A sérelemdíj megjelenésének
lehetséges hatásai a munkaügyi ítélkezésre. In: Szalma József (szerk.): A Magyar Tudomány Napja Délvidéken. Délvidék,
2013. 321skk. Barzó Tímea – Sápi Edit: A sérelemdíj alkalmazhatósága a szerzői jogban. Miskolci Jogi Szemle 2016/2. 55skk.
Barzó Tímea: A sérelemdíj alkalmazásának új dimenziói az egészségügyi kártérítési perekben. Publicationes Universitatis
Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXV (2017). 202skk. Pribula László: A sérelemdíj, mint a nem vagyoni
kártérítés „jogutódja”? – A jogintézmény bevezetésének eljárásjogi problémái. Jogtudományi Közlöny 2016/3. 129skk.
Pataki János István: A bírósági végrehajtás és a sérelemdíj. Polgári Szemle 2017/4–6. 318skk. Fézer Tamás: Az erkölcsi károk
megtérítése de lege lata és de lege ferenda. Doktori (PhD) értekezés. Miskolc, 2008., Fézer Tamás: A nem vagyoni (erkölcsi)
sérelmek megítélése a polgári jogban. Budapest, 2011. Székely László: A személyiségi jogok hazai elmélete. A forrásvidék.
Budapest, 2011. Görög Márta: A nem vagyoni kártérítés kiterjesztése az általános személyiségi jog megsértésének eseteire.
Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica. 2004. 3skk. Landi Balázs: A személyiségsértés szankciórendszerének
sajátosságai a polgári jog rendszerében – történeti visszatekintéssel. In: Vékás Lajos – Vörös Imre (szerk.): Tanulmányok az
új Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 65skk.
12 A Lenkovics Barnabás professzor által feltett kérdés idézése helyénvalónak tűnik a sérelemdíj kapcsán is: „van-e az új Ptk.-
nak ember és társadalomképe?” Az új Ptk.-ban a 2:52. §-ban bevezetett sérelemdíj szabályai is egyfajta válasznak tekinthetők.
Lenkovics Barnabás: A magánjog ember- és társadalomképe. In: Kisfaludi András (szerk.): Liber amicorum. Studia L. Vékás
dedicata. Ünnepi dolgozatok Vékás Lajos tiszteletére. Budapest, 2009. 203. Az új Ptk. szabályának kialakítása során a jogalkotó
előtt az a cél lebegett, hogy „feloldja a nem vagyoni kártérítésben rejlő fogalmi ellentmondást, és egyben meg kívánja szüntetni
a bírói gyakorlat bizonytalanságait is”. Székely László, in: Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat (i. m.). 174. A bíróságok ugyanis
eltérő gyakorlatot folytattak a nem vagyoni kártérítés megítélése során a külvilág számára felismerhető hátrány bizonyítása
tekintetében. Az eltérő bírósági gyakorlattal kapcsolatban ld. Székely László, in: Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat az új
Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. Budapest, 2008. 172skk.

19