Page 20 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

mértékére, a jogsértésnek a sértettre és lehetőség van exkulpációra. A nem vagyoni
környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, kártérítéshez képest a legjelentősebb vál-
egy összegben határozza meg. 12 tozás abban fedezhető fel, hogy a kisebb
Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a jog- jelentőségű személyiségi jogsértések sem
alkotó a sérelemdíjra való igény szabályait utasíthatók el a bíróság által, vagyis a joga-
a Ptk.-nak „Az ember mint jogalany” című lap szempontjából ezeket is figyelembe kell
Második Könyvében helyezte el, eltérően a venni. A sérelemdíj mértékének meghatá-
régi Ptk. rendszertani megoldásától, ahol rozása során kerülhetnek a jogalkalmazó
a kártérítés szabályai között volt megtalál- látókörébe egyéb, az előzőekben vázolt
ható a nemvagyoni kár. A sérelemdíj azzal, szempontok. 14
hogy kikerült a kártérítési jog szabályai Míg a vagyoni kártérítés funkciója az, hogy
közül, egyértelműen a személyiségi jogok a károkozásból eredő, vagyonban bekö-
megsértésének szankciójaként kezelendő. 13 vetkezett csökkenést állítsa helyre, addig
A sérelemdíjra jogosultság feltétele a sze- a személyiségi jogok megsértése esetén
mélyiségi jog megsértése folytán bekövet- a sérelmet szenvedett személy részére
kező nem vagyoni sérelem. A sérelemdíjra történő elégtétel és pénzbeli jóvátétel a cél.
részben a kártérítési felelősség szabályai Ebből eredően a személyiségi jogok megsér-
is irányadók, így a kötelezett személye és tése esetére pusztán a kártérítési felelősség
a kimentés módja tekintetében. Ugyanak- szabályainak alkalmazása nem vezet kellő
kor jelentős újdonság a szabályozásban, eredményre.
hogy a jogsértés tényén kívül további hát- A sérelemdíj alapja a személyiségi jog vé-
rány bekövetkeztének bizonyítása nem delme. Az a tény, hogy a biztosított ügyvéd
szükséges. Ebből eredően a sérelemdíj mulasztása elzárja ügyfelét az Alaptörvény
mértékét a bírósági gyakorlat egyedileg, XXVIII. cikk (7) bekezdésébe biztosított
az eset összes körülményeire tekintettel alapjogának, a Pp. -ben biztosított jog-
határozza meg. Az egy összegben meg- orvoslati lehetőségének a gyakorlásától,
állapítandó sérelemdíj mértékének kiala- a bírói gyakorlat szerint megalapozza a
kítása során a bírói gyakorlat különböző sérelemdíj iránti igényét. A határidő el-
szempontokat vesz figyelembe, így különös mulasztása például súlyosan felróható
tekintettel mérlegeli a jogsértés súlyát, annak magatartásnak minősül. A bírói gyakorlat
ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, méltányolja azt, ha a hiba észlelésekor az
a jogsértésnek a sértettre és környezetére ügyvéd mindent megtesz annak érdeké-
gyakorolt hatását. ben, hogy a hiba kiküszöbölésre kerüljön.
A sérelemdíj nem objektív személyiség- Szintén jelentősége van az összegszerűség
védelmi eszköz, mivel a törvény alapján meghatározásánál annak, hogy a határidő

13 „A Javaslat a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a –
mindmáig elméleti vitáktól kísért és jogalkalmazási nehézségekkel terhelt – nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj
a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi
büntetése. Erre tekintettel a Javaslat a sérelemdíjat nem a kártérítési jogban, hanem a személyiségi jogok megsértése
esetén alkalmazandó szankciók között helyezi el.” Magyarország Kormánya T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári
Törvénykönyvről (miniszteri indokolás). 390. Lásd ehhez Nagy Gergő: Sérelemdíj, mi változik? In: Fazekas Marianna
(szerk.): Jogi Tanulmányok 2014. Budapest, 2014. 588sk. Boytha György: A személyiségi jogok megsértésének vagyoni
szankcionálása. Polgári Jogi Kodifikáció 2003/1. 3skk. Petrik Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében.
Polgári Jogi Kodifikáció 2003/1. 6skk.
14 Fézer Tamás, in Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó
jogszabályok nagykommentárja I–IV. Budapest, 2014. I. 339sk.

20