Page 21 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

azért kerül elmulasztásra, mert a mulasztó ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzéseken
ügyvéd figyelmetlenségből másik bíró- alapuló érdeksérelmeket. A személyiségi jogot
ságra adja be a fellebbezést, vagy azért, nem sértő érdeksérelem ugyanis nem járhat
mert a rendelkezésre álló határidő alatt a sérelemdíj, mint jogvédelmi eszköz alkalma-
nem tesz eleget kötelezettségének. zásával”.
A Kúria tanácsadó testülete ezzel kapcso-
4.2. A joggyakorlat és a szakirodalom szá- latban kiadott véleményében a korábbi
mára is érdekes kérdéskört vet fel a cse- joggyakorlat fenntartása mellett érvelt, ami-
kély jelentőségű igények érvényesítésének kor a kis összegű sérelemdíj megfizetésére
lehetősége. A Ptk. ugyan kifejezetten nem irányuló kereseti kérelem elutasítására tett
tartalmaz de minimis szabályt, ami alapján javaslatot. „A Tanácsadó testület körében
akár arra a következtetésre is juthatnánk, megfogalmazott többségi álláspont sze-
hogy a sérelemdíj célja továbbra is minden- rint személyiségi jogsértés megállapítása,
nemű hátrány kompenzálása, függetlenül valamint az objektív szankciók megítélése
annak mértékétől. A joggyakorlatban azon- mellett is a bíróság elutasíthatja a sérelemdíj
15
ban továbbra is azt a megközelítés látszik iránti keresetet, ha a sérelmet szenvedett
uralkodóvá válni, amely szerint a kisebb felet nem érte olyan nem vagyoni sére-
jelentőségű személyiség jogsértések esetére lem, amely a sérelemdíj megítélésére ad-
nem jár sérelemdíj. hatna alapot. „A tanácsadó testület tagjai
egyetértettek abban, hogy a sérelemdíjra
A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumá- marasztalás lehetőségét biztosító törvényi
nak véleménye azt az irányt vetítette elő rendelkezések céljának az a jogalkalma-
már 2013-ban, hogy az érzelmi érdeksé- zás felel meg, amely nem marasztal olyan
relem esetében a sérelemdíj iránti igény alacsony összegű sérelemdíj megfizeté-
nem érvényesíthető. A személyiségi jog sére, amely nem alkalmas sem a sérelem
megsértésétől meg kell különböztetni az kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől
ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzése- visszatartó preventív hatás kifejtésére”. 17
ken alapuló érdeksérelmeket.” Az indokolás (A MÜBSE által elismert sérelemdíj összege ál-
16
köréből érdemes ezzel kapcsolatban kiemelni talában – a biztosított ügyvédet terhelő önrészt
a vélemény 5. pontjához fűzött álláspontot: is magába foglaló - 100.000.-Ft és 500.000.-Ft
„Tekintettel arra, hogy a sérelemdíjra igényt közötti összegben kerül megállapításra.)
formáló személyeknek a jövőben hátrányt Kétségtelen, hogy a bírósági joggyakorlat
bizonyítania nem kell, a bíróságoknak – mint számára jelentős kihívásnak tekinthető a
ahogy az az új Ptk. magyarázatában is olvas- sérelemdíj megítélése során a bagatell ügyek
ható – más szempontokat kell találniuk a ba- kiszűrése. Mint Lábady Tamás rámutatott,
18
gatell ügyek kiszűréséhez. Különös jelentősége a Ptk. hatályba lépését követően az elsőfo-
van ezért annak, hogy a sérelemdíj követelése kú bíróságok kétféle gyakorlatot alakítottak
iránt indult perekben a bíróságok megkülön- ki. Az egyik jogértelmezés alapján a baga-
böztessék a személyiségi jog megsértésétől az tell ügyekben is megítélték a sérelemdíjat,

15 Vékás Lajos: Sérelemdíj-fájdalomdíj: Gondolatok az új Ptk. reformjavaslatáról. Magyar Jog 2005/2. 198.
16 A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2013. (VI. 17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi véleménye
a nem vagyoni kártérítés/sérelemdíj megtérítése iránti követelések elbírálásának a polgári perben felmerülő egyes
kérdéseiről 5. pontja.
17 Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei, Ptk. 2:52. §.
18 Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog. Budapest, 2015. 840.

21