Page 12 - MÜBSE - Az ügyvédi kártérítési jog

pedig a károsult kárigényét az alkalmazott A szerződésszegéssel okozott károk ese-
károkozásáért való felelősség szabályai sze- tén önmagában a szerződés megszegése (
rint is érvényesítheti. konkrétan az ügyvédi megbízási szerződés
megszegése ) jelenti a jogellenességet és
3. AZ ÜGYVÉD KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ad jogalapot a kártérítési követelésre.
Természetesen ebben az esetben is figyelem-
Élesen el kell határolni egymástól a szer- be kell venni azokat jogszabályi előírásokat,
ződéses kötelezettség megszegése esetén amelyek az adott szerződésre irányadók.
beálló felelősséget, és a szerződésen kívüli Az ügyvédi tevékenység folytatása során
károkozásból eredő kártérítési felelőssé- elsősorban a kontraktuális kártérítési fele-
get. A szerződésszegésért való felelősség lősség merül fel, amikor az ügyvéd megszegi
2
tekintetében a jogellenességet a szerződés a megbízási szerződés feltételeit. Ehhez kap-
megszegése jelenti, vagyis a szerződés ren- csolódóan természetesen nem csak a konkrét
delkezéseiből kell kiindulni, és amennyiben megbízási jogviszony tartalmi elemeit kell
annak előírásait valamelyik fél nem tartja be, vizsgálni, hanem az Üttv.-nek elsősorban a
akkor beszélhetünk szerződésszegésről. A 39-53. §-aiban foglalt rendelkezéseit is ( jogi
kártérítési felelősség feltételei az alábbiak. képviselet ellátása, büntetőeljárásban képvi-
selet, peren kívüli eljárásban képviselet, jogi
3.1. Jogellenesség tanácsadás, okiratszerkesztés, ügyvédi letét-
kezelés stb.). A szerződésszegés alapozhatja
Az első számú feltétel az, hogy az adott ká- meg a kártérítés jogalapját, de természetesen
rokozás jogellenesen történjen, de az ural- nem minden szerződésszegés feltétlen
3
kodó nézet szerint minden – ki nem mentett következménye az, hogy kár keletkezzen.
– károkozás jogellenes. A Ptk. nem határozza A kárrendezés során elsődlegesen azt kell
meg konkrétan ezeket a jogellenes magatar- vizsgálni, hogy az ügyvéd tanúsított e jogelle-
tásokat, azonban minden olyan magatartást nes magatartást az előzőekben részletezettek
ide sorolhatunk, amelyek nem minősülnek szerint, amennyiben igen, úgy keletkezett e
jogszerűnek, valamely jogszabályi előírásba ténylegesen kár, valamint a keletkezett kár
ütköznek, vagy a jog szempontjából nem okozati összefüggésben van -e az ügyvéd
minősülnek érdektelennek. Vagyis minden jogellenes magatartásával.
olyan károkozó tevékenység jogellenes, amely A MÜBSÉ-hez bejelentett kárigényeknél a
károkozást jogszabály kifejezetten meg nem kárigénylők számos esetben azzal indokolják
enged. A jogellenességet a Ptk. egyes konk- kárigényüket, hogy adott ügyben a területi
4
rét esetekben kifejezetten kizárja. Ilyenek a kamara előzetesen már fegyelmi büntetéssel
szükséghelyzet, a károsulti beleegyezés, a sújtotta az ügyvédet. Ki kell emelni, hogy a
5
jogos védelem esetei. fegyelmi eljárásban irányadó szempontok
nem azonosak az ügyvédi kárfelelősség

2 A kettő egymáshoz való kapcsolatáról részletesen lásd GYEVI-TÓTH JUDIT: A szerződéses és a deliktuális felelősség
egymáshoz való viszonya. In: Harmathy Attila (szerk.): Jogi Tanulmányok 1997. Budapest, 1997. 153skk. A szerződésen
kívüli károkozással kapcsolatban részletesen lásd ZOLTÁN ÖDÖN: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.
Budapest, 1961.
3 LÁBADY TAMÁS: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest-Pécs, 1997. 300skk.
4 EÖRSI: Kártérítés (i. m.). 49skk., illetve EÖRSI GYULA: A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. Budapest, 1966.
107skk.
5 EÖRSI: Kártérítés (i.m.) 53skk.

12