Page 83 - MaSzeSz hírcsatorna 2024/2.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

törvény definiálja a tevékenységi köröket • alapfeladat ellátását segítő, nem haszon-
és a vállalkozás lehetséges mértékét, ala- szerzés céljából végzett, vagy
pító okirat rendelkezik a feladatok köréről, • vállalkozási (haszonszerzés céljából, nem
korlátairól. Rendszeres értékesítés esetén kötelező, külső forrásból származó).
a számviteli törvény szerinti önköltségszá- A besorolásnak jelentősége van, noha köny-
mítási szabályzatot kell készíteni. A szoros nyű belátni, hogy a második kettőnél a határ-
jogi keretek indokoltak: egyrészt az állami vonal nem egzakt. A vállalkozás eredménye
vagyon használatával lépünk a piacra, fo- (bevételi többlete) után a mindenkori társa-
kozott a megőrzés felelőssége, másrészt sági adó mérték szerinti elvonás (jelenleg
az alapfeladatoknak (közfeladatoknak) pri- 9 %) keletkezik. De ami marad, az a követ-
oritást kell adni, hiszen ezért létesítették kező évben szabadon felhasználható, míg
a szervezetet. az alapfeladati maradványt főszabály szerint
Korlátot jelent az intézmény bevétel terme- elvonják.Az alapfeladat ellátását segítő tevé-
lésre rendelkezésre álló kapacitása: humán kenység „nem haszonszerzés céljából vég-
és technikai erőforrások egyaránt. Ezek (erő- zett” kritériumát gyakran tekintik úgy, hogy
sen) végesek, tehát meg kell osztani a tevé- azon nem lehet eredmény. Ez tévedés, a tv.
kenységek között. Nagy dilemma: az alap- ezt nem tiltja. (Kivéve, amikor jogszabály
feladatoktól való erőforrás elvonás csökkenti önköltség szintű térítést ír elő, pl. közérdekű
az elvégezhető közfeladatokat, ugyanakkor adatszolgáltatás esetében.) Az eszközök
a bevétel forrást teremt annak teljesebb fi- szinte 100 %-ban alapfeladati rendeltetésű-
nanszírozására. ek, tehát a hasznosításuk tekinthető alapfel-
Piaci környezetet említettünk, tehát számolni adatot segítőnek. Sőt, az állami vagyonnal
kell annak minden sajátosságával: a keresleti való felelős gazdálkodás követelményéből
viszonyokkal, árakkal, bevételi kockázatokkal. egyenesen következik az ésszerű hasznosí-
Mindazt a vállalkozásszervezési munkát el tás igénye, valamint annak a legmagasabb
kell végezni, ami az üzleti életben jellemző bevételt eredményező módja! Hangsúlyozva
– és még akkor is marad bizonytalanság! De ezúton is a jogszerűség meglétét, valamint
nincs más reális út, tartós alufinanszírozott- a gazdaságosságot.
ság van (itt is), tehát keresni kell a forrásbőví- A tevékenységek besorolásánál tehát mérle-
tés ésszerű, vállalható szakmai kompromisz- gelni kell annak vonzatait, élni a mozgástér
szumok árán megvalósítható lehetőségét. adta lehetőséggel, optimalizálni a bevételt,
Amennyiben eljutottunk a szükségesség el- illetve az eredményt.
fogadásához, következhet a bevétel szerzési Az optimalizálás útja a költségek folyama-
stratégia, a módszertan kidolgozása. Azzal tos elemzése, az elő- és utókalkuláció. Rit-
együtt, hogy bármely tevékenységből szár- ka szélsőséges eseteket leszámítva ugyanis
mazhat működési bevétel, az államháztar- minden bevétel megszerzése érdekében
tásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (Áht.) 7.§. sze- munka, ráfordítás szükséges, amely vala-
rint a tevékenység lehet: milyen szintű költséggel jár. Ennek korrekt,
• alaptevékenység (szakmai alapfeladat szakszerű számbevétele (módszere: ön-
alapító okirat szerint), költségszámítási szabályzat) elhagyhatatlan,

83