Page 13 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.
P. 13

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT














            Nagyon fontos a 2. ábra kapcsán megjegyez-
            ni, hogy az abban feltüntetett, A pontnak
            megfelelő összetételű szennyvíziszap-zsírfo-
            gó iszap keverékek üzemi rothasztására is sor
            került, sikeresen (Davidson et al., 2008; Miot
            et al., 2013). Egyik esetben 1,9, másik esetben
                         3
            2,1 kg KOI/m .d alatt maradt a szennyvíziszap-
            hoz hozzáadott zsíriszappal bevitt fajlagos ter-
            helés. Ez az 4. ábrán látható terhelésnek közel
            az optimuma. Feltehetően ezeknél az üzemi
            eseteknél ezért a rothasztó szennyvíziszap és
            teljes szerves anyag terhelése elég kicsi volt,
            ugyanakkor közeli a 3. ábrán látható együttrot- 3. ábra: A biogázgyártás tápanyag összetételének
                                                         3
            hasztás 2 kg összes szennyvíziszap KOI/m .d  hatása az üzemeltetés stabilitására.
            értékhez, hogy a bemutatásának abban le-
            gyen értelme. Emellett az is megállapítható  (biogáz gyártás). A 3. ábrán látható terner di-
            az A pont példáiból, hogy a zsírterhelés nem  agram belső pontjai a szennyvíziszap nélküli
                             3
            volt 1,5 kg zsír/m .d fölött, ami a 4. ábra szerint  rothasztás esetére mutatják a három fő kom-
            így kedvező iszap keverési arány lehetett.       ponens arányát.

            Ugyanilyen modellezéssel vizsgálták a tápanyag  A színek ebben is a biokinetikai modell becsülte
            C:N arányának és a megengedhető térfogati  üzembiztonságot mutatják, hasonlóan a 3. áb-
            terhelésének a határait is a segédanyagoknak  rához. Az iszapterhelést 1-11 kg COD/m .d kö-
                                                                                                      3
            a lakossági szennyvíziszap nélküli rothasztására  zött változtatták, de a terhelés hatása az ábrá-
            (biogáz gyártás), aminek a konklúziója a 3. áb- ból megbecsülhetetlen.
            rán látható. Jól megfigyelhető a két ábrából,
            hogy a lakossági szennyvíziszap már maga  A fentiekben többször idézett cikk végső, ösz-
            is jelentős mennyiségű fehérjét visz be a rot- szegző megállapítását a 4. ábrán adta meg.
            hasztás modellezésénél vizsgált keverékbe, így  Elég pontosan kijelöli a gyakorlatban is szóba
            sokkal kisebb az ábrák talpvonalán látható biz- jöhető iszapterhelés tartományokat, termé-
            tos üzemzavarhoz vezető barna sáv. Ha nincs  szetesen laboratóriumi kísérletekkel kalibrált
            ellenben ez a fehérje mennyiség a keverékben,  modell eredményeit is feltűntetve. Ez utóbbit
            sokkal nagyobb fehérjetartalom kell, legyen  már csak a 0,8 alatti és feletti biztonság fel-
            a keverékben a biztos üzemzavar elkerülésére  tüntetésével.









                                                                                                           13
   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18