Page 16 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.

az iszapoknak (zsírok, fehérjék), vagy a hidro- A habképződés okát Oelsner (2007) is az üze-
lízis során alakulhatnak ilyen átmeneti termé- meltetésben is látja. Szerinte is egyértelmű-
kekké. Rajtuk kívül természetesen az olajok, en habzáshoz vezet, ha a rothasztó szerves
3
nagyobb móltömegű zsírsavak, detergensek, anyag terhelését 4 kg/m .d fölött tartják. Ez
3
és a finom részecskeméretű szilárd anyagok egyébként 6 kg KOI/ m .d terhelésnek fe-
is habképző hatással bírnak (Barber, 2005; lel meg. A rothasztandó iszap nagy fehérje
Ganidi et al., 2009, 2011; Nghiema et al., és könnyen bontható szerves anyag tartal-
2017). A lebontás során keletkező felületaktív ma, no meg, ha azok nagy finom részecske
komponenseket (hidroxilált és egymáshoz mennyiséggel (koncentráció) érkeznek, a fen-
kapcsolt zsírsavak, glikolipidek, fehérjék, li- ti terhelés fölött nagymértékben felgyorsítják
poproteinek, foszfolipidek és poliszacharid-li- a habzás jelentkezését (Oelsner, 2007; Moel-
pid komplexek) biosurfactant névvel illetik. ler et al., 2012)

Moeller és társai (2012) véleménye szerint A fehérjék nagy molekulatömegű komplex
a habzás kialakulásában a legfontosabb kom- vegyületek melyek mérete 14.6-250 kDalton
ponensek a fehérjék. Ezek az alapanyaggal között oszlik el (Clarkson et al., 1999), és nem
nagy mennyiséggel érkeznek a rothasztóba. oldódnak, illetőleg ülepednek különösebben
Egy részük már az aerob lebontás során kelet- a szennyvízben. Az előülepítésnél a nyersvíz
kezik a már említett EPS polimerként, s dön- ülepedő anyagához kapcsolódva kerül kis há-
tően a sejtek kapszuláihoz, részecskéihez kö- nyaduk (10 % körüli) a primer iszapba. A sze-
tődve (partikuláris anyag) érkezik oda (Ganidi kunder iszapba kerülő részük részben átala-
et al., 2009; 2011). Ha a betáplálás ilyenkor kítva sejtfehérjeként és EPS-ként jelentkezik.
hosszabb idő intervallumonként történik, ami Ezek is döntően partikulárisak, bár valamivel
nagyobb dózisokat is jelent, lehetőség van már jobb az oldhatóságuk, ami az anaerob
koncentrációjuk ugrásszerű növekedésére, s rothasztóban a hidrolízis révén tovább javul.
vele erősebb felhabzásra. Ilyen betáplálás ese- Ettől függetlenül döntő részük az egyéb le-
3
tén napi 4 kg szerves (száraz) anyag/m (Orga- begő részekhez, a mikroorganizmusokhoz
nic Loading Rate - OLR) terhelés rendszerint tapadva lesznek jelen az iszapkeverékben,
már súlyos túlterhelésnek számít (Oelsner et így felületi aktivitásuk egyértelműen érvé-
a., 2007). Egyébként a fehérjék meghatározó nyesülhet. A rothasztóban működő mikro-
szerepére utal az is, hogy az erősen habzó organizmusok exoenzimjeikkel (proteasok
rothasztókban az iszapvízben rendszerint és peptidázok) az eredeti fehérjéket, zsírokat
nagy ammónium koncentráció is jelentkezik, tovább darabolják, majd hasznosítják sejtje-
ami a fehérjék lebomlásának az eredménye ik építésére (szaporodás) elsősorban szerves
(Moeller et al., 2012). szénforrásként. A sejtekben az aminosavak

16