Page 18 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.
P. 18

Talán egyértelműen megállapítható, hogy          molekulatömegű illósavak közvetlen hatása
            a keverés, és a rothasztó alakja is meghatá-     fokozottan káros a metanizálók sejtmembrán-
            rozó a rothasztó működésében. Egyértelmű-        jának blokkolásával a folyamat haszonanyag
            nek tűnik, hogy a gázfáklyás keverés, illető-    termelő utolsó lépcsőjére.
            leg bármilyen túlzott mértékű keverés növeli
            a habzás veszélyét, de óvatosnak kell lenni      EGYEDI ROTHASZTÓK
            a felületaktív anyagokkal történő terhelésre is,   HAZAI TAPASZTALATAI
            mert a gázbuborékokhoz tapadva azok stabili-
            tását megnövelik, s így stabil habképződéshez    Az alapvető kérdés, a fentiek alapján, hogy
            vezethetnek. Ugyanez igaz részben a finom        a szennyvíziszap keverék „fehérje” tartalmát
            részecskékre is, különösen, ha az anyaguk fe-    milyen mértékben szabad növelni a rothasz-
            lületi aktivitást is biztosít.                   táshoz külső fehérjével, hogy az még ne okoz-
                                                             zon üzemeltetési problémát (kivédhetetlen
            Ennek megfelelően, bár igen széles terhelési     habzás, ill. elviselhetetlen vízteleníthetőség
            tartományt ajánl az irodalom, a mindenkori       romlást). Ezt elég kevés ilyen anyagot fogadó
            tápanyag, sőt a rothasztási maradék minősé-      üzem gyakorlatából értékelhetjük. Valójában
            ge (összetétele) erősen befolyásolja a rothasz-  csak a két pesti tisztító rothasztása, illetőleg
            tók terhelhetőségét, pontosabban azt a terhe-    a soproni tisztító példája lehet iránymutató.
            lést, melynél a habzás üzemzavart okozhat.       Valamelyest hasznosítható még a veszprémi
            Ezen túl, mint láthatták a rothasztó kialakítása,   rothasztás tapasztalata is, de az ott adagolt
            keverése, netán felső habtörés, vagy habzás-     flotált zsíriszap összetételét eddig még senki
            gátló vegyszerek adagolása is meghatározó,       nem pontosította, becslés alapján elfogadják
            bár az utóbbiak már inkább az üzemeltetés        el fele zsír, fele fehérjének.
            kényszerű módosításait jelentik.
                                                             A veszprémi vegyes rothasztás
            Ehhez alapvető a segédtápanyag, vagy tá-
            panyagok összetételének ismerete, s beér-        Ezt az utóbbi adatot azért felhasználva meg-
            kezésük, bekeverésük, adagolásuk pontos          állapítható, hogy ott napi 5,1 t szerves anyag
            hangolása az üzemeltetés egyenletességé-         kerül a rothasztóba a tisztításból és a kör-
            nek biztosításához. A fenti három tápanyag-      nyező tisztítók iszapbeszállításából, s ehhez
            csoport ugyanis eltérő sebességgel hidrolizál,   napi 450 kg zsír és ugyanennyi fehérje, ösz-
            alakul illó savakká, ecetsavvá, majd metánná     szesen 0,9 t tejipari eredetű szerves anyag
            és széndioxiddá. Ezek az átalakítások legje-     kerül még bevitelre. Nyilvánvalóan adott
            lentősebben a  pH  esetenkénti ugrásszerű        a lakossági szennyvíziszap „fehérje” tartalma,
            változtatásával zavarhatják a biogázzá ala-      amihez a tejipar 450 kg fehérje adódik hoz-
            kulás utolsó lépcsőjét, a metanizációt. A sa-    zá. Az együttes szerves anyag bevitelre szá-
            vasságot okozó vegyületek között a nagyobb       molva a külső fehérje okozta fehérjetartalom



           18
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23