Page 15 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.

SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT

Igen érdekes az adatokból az is, hogy a 2. ábra HABZÁS AZ ANAEROB
3
A pontja még éppen a 4 kg KOI/m .d összes ISZAPROTHASZTÁSNÁL
szerves anyag terhelés alatt kellett legyen,
hogy a nagy átlagos zsírtartalma összejöhes- Fontos a fentiek mellett általánosságban fog-
sen. Ez pedig a 4. ábra szerint feltehetően még lalkozni az együttrothasztásnál várható hab-
az 1b tartományba tartozó terhelés és iszap zás kérdésével is, melynek alapján minden
C:N arány pont ott jelentett, ami mindenkép- rothasztónál megítélhető az együttrothasztás
pen biztonságos üzemeltetési tartományban terhelésnövelésének és a vele járó felhabzás
van. A szennyvíziszap szerves anyagának ha- veszélyének a mértéke.
tásán túl nem szabad megfeledkezni annak
a mikro-tápanyag (fém) tartalmáról sem, ami Ezt a jelenséget az elmúlt évtizedekben igen
a mezőgazdasági biogáz üzemek alapanya- sok lakossági szennyvíztisztító iszaprothasz-
gaiban eltérő összetételben és mennyiségben tójában észlelték (Ganidi et al., 2009, 2011;
várható. Hatását a modellezéssel végképpen Nghiema et al., 2017). Komoly hatása volt
nem vizsgálták a szerzők. az iszapterhelésnek a rothasztás teljesítmé-
nyére, s a jelentkező iszaphabzásra. Ese-
A fentiek alapján megállapítható lehetne, hogy tenként a gázelvételt blokkolta a gázelvétel
az anaerob iszaprothasztásnál a térfogati ter- csöveiben történő szilárd anyag kiválással,
helés akár a hazai tapasztalat kétszeresét is eltömődéssel, máskor a recirkulációs szivaty-
megengedné. Nem szabad azonban ilyen kö- tyúk szállításánál okozott gondot, esetenként
vetkeztetést levonni a modellezés, szimulációk pedig az úszó tető működését zavarta az erős
eredményeiből, azok ugyanis csak a szóba jöhe- habképződés, majd hirtelen letörés (megszű-
tő reakciókat, s azok sebességeit, termékeinek nés). Ross és Ellis (1992) szerint a habzás oka
az átalakulását vizsgálják. Nem veszik figyelem- az anaerob környezetben a szerves anyaggal
be a rothasztásnál alkalmazott keverés hatását, történő túlterhelés és azzal történő nagy túl-
a fehérjék átalakításánál keletkező felületaktív zott ecetsav termelődés volt. Barber (2005) és
átmeneti termékek (lipoproteinek) habzást ered- Barjenbruch et al. (2000) később az elégtelen
ményezhető hatását, a rothasztás eredménye- keverést, a hőmérséklet jelentős fluktuáció-
ként keletkező iszapvíz szerves anyag tartalmát, ját, a lökésszerű terheléseket, az extracellu-
sőt a maradék iszap vízteleníthetőségét, szepa- láris poliszacharidok (EPS) túlzott részarányát
rálhatóságát sem. Az együttrothasztásnál ezért és hidrofób anyagok jelenlétét (bevitelét és
mind a külföldi, mind a korábban bemutatott keletkezését) vélték keletkezése legfőbb oka-
hazai, elsősorban dél-pesti tapasztalatokat ok- inak (Ganidi et al., 2009).
vetlenül figyelembe kell venni, mind a terhelési
arányok, mind az együttrothasztásra hozzá- A felületaktív anyagok vagy eredendően
adásra kerülő segédanyagok tekintetében. ilyen tulajdonságú komponensei lehetnek

15