Page 14 - MaSzeSz hírcsatorna 2018/4.

4. ábra: Tápanyag összetétel (C:N arány) és a szerves anyag terhelés biztonsága a rothasztásnál. A kerete-
zett négyzet az üzemi tapasztalatok alapján javasolható tartomány (Stroot et al., 2001; Tchobanoglous et
al., 2003). 30 fölötti C:N arány nem került feltüntetésre, mert 0,8 alatti biztonságot mutattak.

A kalibrációhoz használt laborkísérleteknél felső sarkában éppen azt a tartományt mu-
azonban a rothasztás feltételeit, paramétereit tatja, ahova a rothasztás a mintegy 10 C:N
egyszerűen be lehetett állítani, a keverést töké- arányú lakossági szennyvíziszap nagy fehérje
letessé lehetett tenni, s talán ekkor a felhabzás tartalmú segédtápanyaggal juttatható. Ekkor
sem okoz különösebb gondot. Más kérdés, a rendszerben igen jó lesz a mikroorganiz-
hogy ezekre sem adták meg az iszapvíz ma- musok nitrogénellátása, de az 5 kg KOI/m .d
3
3
radó szennyezettségét, s az iszap víztelenít- csupán 3,2 kg szerves anyag /m .d terhelés-
hetőségét sem. Ettől függetlenül az iszaprot- nek felel meg. Ekkora terhelésig a keletkező
hasztás szóba jöhető fajlagos szerves anyag ammónium mennyisége (iszapvíz ammóni-
és C:N arányainak tartományaira a korábbi um tartalma) még a gyakorlat alapján nem
külföldi üzemeltetési tapasztalatoknak megfe- veszélyes az üzembiztonságra. A négyzet
lelően elfogadhatjuk a négyzet kerettel kijelölt jobb alsó sarkában viszont a gyengébb nitro-
tartományt. géntartalom mellett a kisebb terheléssel tör-
ténő üzemeltetés tűnik a modellezés szerint
Látható abból, hogy a modellezés ugyan ki- problémásnak. Ebben az esetben éppen a kis
zárja annak egy részét, de a gyakorlat még- terhelés miatt a lebontás ideje lesz nagyobb,
sem a modellezés egyértelmű tapasztalatait ami várhatóan kompenzálja a gyakorlatban
bizonyítja. A nagyobb terhelés a négyzet bal a modellezésnél kapott kedvezőtlen hatást.

14