Page 41 - MÜBSE - Az ügyvédi letét kezelése körében elkövetett ügyvédi műhibák, és egyéb jogellenes ügyvédi tevékenységek

mának írásba foglalását és aláírását írják elő, tán azt rábízták. A sikkasztás kizárólag
ez pedig nem vitatottan megtörtént. a tulajdont sértheti, tekintve, hogy a dol-
got az elkövető birtokába adták, rábízták.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az I. r. fel- A 1/2005. Büntető-polgári jogegységi hatá-
peres álláspontját a szerződés teljesítése vo- rozat szerint a sikkasztás elkövetési tárgya
natkozásában sem. Azzal, hogy a felperesek mind az eltulajdonítás, mind pedig a saját-
aláírták a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges jakénti rendelkezés elkövetési magatartást
nyilatkozatot, elismerték, hogy az I. r. alperes illetően kizárólag ingó dolog lehet.
a módosított szerződésnek megfelelő kötele-
zettségét teljesítette. Azt, hogy a felperesek az I. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti,
r. alperes átutalását teljesítésként fogadták el amelynek jogcíme közömbös. Ugyancsak
mutatja az is, hogy egyidejűleg a maguk részé- közömbös a sikkasztás szempontjából
ről is teljesítették a szerződést, vagyis hozzá- a rábízás időtartama. Az történhet igen
járultak, hogy a földhivatal a perbeli ingatlan rövid időre is.
tulajdonjogát az I. r. alperes javára bejegyezze.
Az I. r. felperes személyes nyilatkozata alapján A fentiekben leírtak alapján látható,
egyértelmű, hogy a felperesek annak ellenére hogy a sikkasztás elkövetési magatar-
írták alá a nyilatkozatot, hogy jogos kétely me- tása a dolog jogtalan eltulajdonítása,
rült fel arra nézve, hogy az átutalt vételárrész illetőleg a dologgal való sajátjakénti
miként kerül a felperesek számlájára. A megál- rendelkezés.
lapított tényállás szerint a felperesek a nyilat-
kozat aláírásakor nem kifogásolták az írásbe- A sajátjaként rendelkezés lényegileg kü-
li letéti szerződés hiányát, ezért erre alapítva lönbözik a jogtalan eltulajdonítástól. Ez
utóbb nem érvényesíthetnek igényt. Az 1959-es az elkövetői magatartás azt jelenti, hogy
Ptk. 4. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis sa- a terhelt a jogosult személy engedélye nél-
ját felróható magatartására előnyök szerzése kül időlegesen tanúsít olyan magatartást,
végett senki sem hivatkozhat. amelyre csak a tulajdonos, vagy annak
Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet azt hozzájárulásával más lenne jogosult.
is, hogy az ügyvéd a felperesek teljesítési segéd-
jeként járt el. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, A letéteményes a letét összegével köte-
hogy e ténynek a teljesítés megtörténte és a fel- les elszámolni. Ha ezt nem teszi meg,
peresek elállásának jogszerűsége szempontjá- és sem a letevő, sem a kedvezménye-
ból nincs jelentősége, mint ahogy annak sem, zett a letét összegét nem kapja meg,
hogy az I. r. alperes az ügyvéddel szemben és a letéteményes ügyvéd azt ismeret-
büntető- és polgári jogi úton is fellépett. len eredetű célra használja, sikkasztás
miatt büntetőeljárás, az ügyvédi tevé-
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság kenységről szóló törvény megsértése
a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Leg- miatt fegyelmi eljárás fog indulni elle-
felsőbb Bíróság Pfv. 21.154/2007/6.sz. ítélete) ne, az okozott kárt pedig polgári peres
Főbb következtetések eljárás keretében tudja érvényesíteni
a sértett.
Sikkasztás fogalma: Amennyiben az ügyvéd a letéti szerződés
rendelkezéseit szándékosan megszegi,
A sikkasztásnál az elkövető jogszerűen úgy ellene ügyvédi visszaélés miatt csak
kerül az idegen dolog birtokába, miu- akkor indulhat megalapozottan büntető-

41