Page 230 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 230

közvetve sem szolgálja, akkor a felhasználónak a díjat csak akkor kell meg zetni közvet-
           lenül a jogosultnak, ha személye vagy tartózkodási helye ismertté válik. Amennyiben a
           felhasználás jövedelemszerzésre irányul, a jogdíjat a kérelmezőnek az SZTNH-nál letétbe
           kell helyezni. A letétbehelyezés a felhasználás megkezdésének előfeltétele. 520
             Az előkerülő jogosult a díjat a felhasználás célja szerint vagy az SZTNH-tól, vagy a fel-
           használótól követelheti az ötéves elévülési időn belül. Ez az idő a felhasználási engedély
           hatályának megszűnésétől, az engedély visszavonása esetén pedig a visszavonásról szóló
           határozat jogerőre emelkedésétől kezdődik.  Természetesen van lehetősége a jogosultnak
                                                 521
           a díj mértékét vitatni, ezt az igényét szerzői jogi perben, bíróság előtt érvényesítheti a fel-
           használóval szemben.
             Az árva művek nyilvántartása alapján jövedelemszerzési céllal kívánták kiadni Ybl Er-
           vin Ybl Miklósról szóló művét (600 példány, 100 000 Ft felhasználási díj), vagy P. Ábrahám
           Ernő A csudaszarvas című regényét (20 000 példány, 500 000 Ft felhasználási díj). A díj
           mértéke függ a kiadvány árától, a kereskedelmi forgalomba hozott példányok számától és
           a mű terjedelmétől is.
             A jövedelemszerzést vagy jövedelemfokozást közvetve sem szolgálta Gönczi Ferecz Mu-
           raköz és vidéke című művének kiadása, amelyet helytörténeti célból kívántak ingyenesen
           terjeszteni (400 példány, 40 000 Ft felhasználási díj). Míg az első két esetben a díjat letétbe
           helyezték az SZTNH-nál, a harmadik esetben a díjat majd a jogosultnak kell ki zetni, ha
           jelentkezik érte.
             Az SZTNH 2009 óta 52 felhasználási engedélyt adott.

           9.4.3.   Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása

           Az árvamű-irányelv elfogadását az európai kulturális örökség digitalizálásának és hoz-
           záférhetővé tételének előmozdítása tette szükségessé. Ez arra  gyelemmel történt, hogy a
           gyűjteményeik digitalizálásával foglalkozó tagállami intézmények számára az árva művek
           közérdekű feladataik ellátása érdekében való felhasználása – a tagállamok részleges, illet-
           ve eltérő szabályozása következében – jelentős akadályokba ütközött. Az árvamű-irány-
           elv ezért olyan szabályozási keretet teremtett, amely egységesíti és megkönnyíti az egyes
           közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és
           hozzáférhetővé tételét, valamint az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerése által
           lehetővé teszi azok jogszerű, határon átnyúló felhasználását.


           9.4.3.1.   A kedvezményezett intézmények

           Az árvamű-irányelv átültetése elsősorban az Szjt. új IV/A. fejezete egyik alcímének rendel-
           kezéseivel valósul meg. A szabályozás célja, hogy a kedvezményezett intézményi körnek,
           azaz közszolgálati médiaszolgáltató rádió- és televíziószervezeteknek, nyilvános szolgál-
           tatásokat nyújtó könyvtáraknak, iskolai oktatás célját szolgáló intézményeknek, muzeális


           520   Szjt. 41/B. § (2) bekezdése.
           521   Szjt. 41/B. § (5) bekezdése.

           230
   225   226   227   228   229   230   231   232   233   234   235