Page 234 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

szerzői jogi rendszerünk részletes és szigorú szabályokat tartalmaz, illetve tartalmazott
korábban is ezen a területen.
A közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó jogi előírások korábban az Szjt.-ben szere-
peltek, és részletesen szabályozták a közös jogkezelő szervezetek gazdálkodásával, tevé-
kenységével és a velük kapcsolatos különböző hatósági eljárásokkal összefüggő kérdéseket.
Ez a szabályozási struktúra megváltozott a Kjkt. hatálybalépésével. A Kjkt. megalkotására
a KJK-irányelv magyar jogba történő átültetése érdekében volt szükség. A KJK-irányelv
rendkívüli részletességgel szabályozza a közös jogkezelő szervezetek felépítésére, működé-
sére, gazdálkodására, valamint átláthatóságára vonatkozó kérdéseket. Ezeket az előíráso-
kat építette be a jogalkotó a Kjkt.-be, amely ettől függetlenül sok tekintetben megőrizte a
korábbi Szjt.-beli szabályozás lényegi elemeit is. 525
A jelenlegi szabályozási rendszerben továbbra is az Szjt.-ben szerepelnek azok az előírá-
sok, amelyek egyes szerzői vagyoni jogok gyakorlását kötelező vagy kilépést engedő jelleg-
gel közös jogkezelés körébe utalják. A közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezeti
felépítésére, gazdálkodására, működésére, adatszolgáltatási kötelezettségeire, valamint az
ilyen szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra viszont már a Kjkt. előírásait kell alkalmazni.

9.5.3. A közös jogkezelés fogalma és esetkörei

A Kjkt. és az Szjt. szabályozási rendszerében közös jogkezelés alatt értjük a felhasználás jel-
lege, illetve körülményei miatt egyedileg hatékonyan nem gyakorolható szerzői és kapcsolódó
vagyoni jogoknak a jogosultak közös jogkezelő szervezete útján, több jogosult érdekében és
közös javára történő gyakorlását és érvényesítését.
526
A közös jogkezelés három esetkörét különböztetjük meg. Bizonyos szerzői vagy szomszé-
dos jogi vagyoni jogosultságok tekintetében az Szjt. kimondja, hogy gyakorlásuk kizárólag
közös jogkezelés keretében végezhető (kötelező közös jogkezelés). Kötelező közös jogkezelés
körébe tartozik például az úgynevezett üreshordozó-díj érvényesítése vagy a továbbközve-
títési jog gyakorlása. Ezenkívül léteznek olyan vagyoni jogok is, amelyek vonatkozásában
a közös jogkezelő szervezet útján történő joggyakorlást szintén a törvény írja elő, a jogo-
sultnak azonban lehetősége van arra, hogy jogainak közös jogkezelés keretében történő
gyakorlása ellen tiltakozzon (előírt, de kilépést engedő közös jogkezelés). Ilyen eset például
az úgynevezett „kisjogos” zeneművek nyilvános előadásának vagy interaktív nyilvános-
527
sághoz közvetítésének az engedélyezése. E két, törvényben előírt közös jogkezelési eset-
528
körön kívül önkéntes alapon is végezhető a közös jogkezelés, amikor a jogosultak saját
elhatározásán alapuló módon történik valamely jogosultság közös jogkezelésbe vonása a
törvény erre vonatkozó előírása nélkül (önkéntes közös jogkezelés). Jelenleg Magyarorszá-
gon önkéntes közös jogkezelésben történik például egyes vizuális művek másodlagos fel-

525 A KJK-irányelv átültetésének részletes bemutatását l. Lábody Péter, Nagy Balázs: A közös jogkezelésről szó-
ló 2014/26/EU irányelv átültetésének egyes kérdései. Fontes Iuris, 2. évfolyam, 1. szám, 2016, p. 44–52.
526 Vö.: Kjkt. 1. §, 4. § 7. pont.
527 Szjt. 25. § (1) bek.
528 Szjt. 27. § (3) bek.

234