Page 236 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

terjedő hatállyal végzik. Ennek a szervezeti kategóriának a magyar jogba történő beépí-
534
tésére a KJK-irányelv átültetése érdekében volt szükség, amely az általános szabályokon
túlmenően speciális követelményeket (pl. pontos és azonnali jogdíjelszámolás és felosztás)
határoz meg az ilyen tevékenységet végző közös jogkezelő szervezetekre.
Szintén új szervezeti típusként jelennek meg az úgynevezett független jogkezelő szerveze-
tek, amelyek kategóriája teljesen új hazai jogunkban. A független jogkezelők azok a jog-
535
kezelő szervezetek, amelyek nem állnak a jogosultak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt,
és a jogok kezelését vállalkozási tevékenységként (nyereségszerzési céllal) végzik. Fontos
536
ismérvük továbbá, hogy e szervezetek is a jogosultak közös érdekeit szem előtt tartva, több
jogosult képviseletében (és nem saját üzleti érdekeik mentén) járnak el, így nem sorolhatók
ide például azok a kiadói szervezetek, amelyek – mint felhasználók – a saját érdekeik és
céljaik szerint hasznosítják a szerzőktől megszerzett jogokat. Lényeges, hogy a független
537
jogkezelő szervezetek nem minősülnek közös jogkezelő szervezetnek, és tevékenységükhöz
sem fűződik a közös jogkezelés esetén irányadó minden speciális jogkövetkezmény (pl. a
kiterjesztett hatályú engedélyezés). Ennek megfelelően a Kjkt. alapján a közös jogkezelő
szervezetekre vonatkozó szigorú követelmények közül is csak néhánynak kell megfelelniük
(pl. egyes adatszolgáltatási kötelezettségek).
A fentiekben ismertetett egyes szervezeti típusok megkülönböztetése azért is különösen
fontos, mert bizonyos esetekben a Kjkt. korlátozza, hogy melyik kategóriába tartozó szer-
vezet jogosult az adott szerzői vagy kapcsolódó jog kezelésére. Ennek megfelelően alap-
elvként rögzíthető, hogy kötelezően, valamint a jogosult tiltakozásáig előírtan közös jogke-
zelésbe tartozó esetekben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezhető a
közös jogkezelés. Ez a korlátozás elsősorban garanciális célokat szolgál annak érdekében,
538
hogy biztosítsa a közös jogkezelés hatékonyságát a kiemelt jelentőségű felhasználások (pl.
televíziós sugárzás, üreshordozó-díj érvényesítése stb.) esetében. Ilyenkor tehát csak a meg-
felelő reprezentativitással és a szükséges hatósági engedéllyel rendelkező (jogosulti hátte-
rű) szervezetek járhatnak el. A független jogkezelő szervezetek alapvetően olyan jogokat
539
kezelhetnek, amelyek nem tartoznak kötelezően közös jogkezelésbe, de azon jogosultak
képviseletében is eljárhatnak, akik szabályosan tiltakoztak jogaik közös jogkezelés körében
történő gyakorlása ellen.
Az egyes jogkezelő szervezetek egymáshoz való viszonyát az alábbi ábrával szemléltetjük:

534 Kjkt. 62. §.
535 E szervezetek a KJK-irányelv átültetésével kerültek a Kjkt. hatálya alá az irányelvben szereplő fogalom-
meg határozásnak megfelelően.
536 Kjkt. 4. § 4. pont.
537 L. még Lábody Péter, Nagy Balázs: A közös jogkezelésről szóló 2014/26/EU irányelv átültetésének egyes
kérdései. Fontes Iuries. 2. évfolyam, 1. szám. p. 44–52.
538 Kjkt. 5. § (1) bek.
539 A Kjkt. szigorú korlátozásokat tartalmaz továbbá arra az esetre is, ha ugyanazt a jogot egyszerre több
reprezentatív közös jogkezelő akarja kezelni (Kjkt. 35. §). E szabályok célja, hogy megakadályozzák, hogy
egyszerre nagyobb számú közös jogkezelő szervezet legyen jelen a piacon, ha ez a közös jogkezelés haté-
konyságát veszélyezteti (pl. azért, mert a felhasználóknak túl sok szervezettel kellene egyedileg egyeztetni
a különböző szervezetek által képviselt szerzők műveinek felhasználása érdekében).

236