Page 233 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

9.5. A SZERZŐI JOGOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGOK KÖZÖS KEZELÉSE

9.5.1. A közös jogkezelés lényege, kialakulása

A szerzői vagyoni jogok elemzésénél megtanultuk, hogy az Szjt. értelmében főszabály sze-
rint a szerzőnek kizárólagos joga van a szerzői mű bármilyen felhasználására és minden
egyes felhasználás engedélyezésére. Vannak azonban olyan esetek, amikor a felhasználás
sajátos jellege, illetve körülményei miatt a szerzői jogosultaknak nincs lehetőségük arra,
hogy egyedileg engedélyezzék műveik felhasználását, illetve gyakorolják ezzel kapcsolatos
egyéb jogaikat (pl. jogdíjak beszedése, fellépés a jogsértésekkel szemben).
A szerzői jogi legenda szerint a XIX. század derekán egy párizsi kávéházban két francia
művész épp jóízűen társalgott egymással, amikor arra lettek gyelmesek, hogy a zenekar
egyikük művét kezdte el játszani. A művész erre úgy reagált, hogy megtagadta a fogyasz-
tása ki zetését, mondván, a kávéház sem zetett neki azért, hogy az általa szerzett művel
szórakoztatja saját vendégeit, ami nyilvánvalóan üzleti haszonnal is jár a kávéház üzemel-
tetői számára. A művész később pert is indított a kávéház ellen, amit meg is nyert. Ebből
524
az esetből is jól látszik, hogy a szerzőknek nincs lehetőségük minden esetben egyénileg
eljárni műveik felhasználásának engedélyezése során (a szerencsés véletlenen múlt, hogy
pont a felhasznált mű szerzője ült a kávéházban), viszont a társadalom érdekei is sérülné-
nek, ha például a kávéházak emiatt nem tudnának zenét szolgáltatni a vendégeik számára.
A technika fejlődése eredményeként később további olyan felhasználási módok jelentek
meg, amelynek eredményeként egyszerre nagyszámú, különböző szerzőktől származó mű
felhasználása történhet (pl. televíziós vagy rádiós sugárzás). Ilyenkor a felhasználó számára
is aránytalan nehézséget jelentene, ha egyenként kellene minden egyes felhasználni kívánt
mű szerzőjével megállapodni a felhasználás feltételeiről.
A közös jogkezelés pontosan az ilyen esetekre kínál megoldást, és e probléma áthidalására
jöttek létre világszerte a közös jogkezelő szervezetek a XIX–XX. század fordulóján. A közös
jogkezelés lényege ugyanis, hogy a jogosultak olyan szervezeteket hoznak létre, amelyek
helyettük és nevükben gyakorolják az egyes szerzői jogokat azokban az esetekben, ha az
egyedi joggyakorlásra egyébként nem lenne lehetőség. Ilyenkor a közös jogkezelő szervezet
jár el a felhasználók irányában az általa képviselt jogosultak műveinek felhasználására vo-
natkozó engedélyezés, valamint az ezért járó jogdíjak beszedése során. A közös jogkezelő
szervezet tevékenysége sajátos abból a szempontból is, hogy jellemzően nem törekszik saját
nyereség elérésére, az általa beszedett jogdíjakat a működésére fordított költségek levonását
követően felosztja az általa képviselt jogosultak között.

9.5.2. A közös jogkezelés szabályozása a szerzői jog rendszerében

Figyelemmel arra, hogy a közös jogkezelés a szerzők kizárólagos vagyoni jogait érinti, és
az ilyen tevékenységet végző szervezetek jellemzően komoly jogdíjbevételeket kezelnek,

524 L. Grad-Gyenge Anikó, Sarkady Ildikó: Közös jogkezelés az audiovizuális médiában. Médiatudományi In-
tézet, Budapest, 2014. p. 21.

233