Page 235 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

használásának (pl. többszörözésének vagy interaktív nyilvánossághoz közvetítésének) az
engedélyezése.
529
A közös jogkezelés keretén belül a közös jogkezelő szervezetek többek között engedé-
lyezik a művek, kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, megállapítják és beszedik az
ezért járó jogdíjat, amelyet az elfogadott felosztási szabályoknak megfelelően felosztanak az
általuk képviselt jogosultak között, továbbá – a közös jogkezelésükbe tartozó felhasználá-
sok esetén – fellépnek a jogsértésekkel szemben. Elmondható tehát, hogy a közös jogkezelő
szervezet lényegében a jogosultat megillető jogokat gyakorolja, a Kjkt. 9. §-a kifejezetten
rögzíti is, hogy a közös jogkezelő szervezeteket a jogok gyakorlása és bírósági érvényesítése
során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni.

9.5.4. A jogkezelő szervezetek típusai

A Kjkt. több szervezeti kategóriát különböztet meg a jogkezelést végző szervezetek között.
A legáltalánosabb szervezeti típusként a törvény a közös jogkezelő szervezeteket neve-
síti, amelyek közös jellemzője, hogy úgy végzik közös jogkezelési tevékenységüket, hogy
a jogosultak tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak, illetve nyereségszerzési cél nél-
kül működnek. Magyarországon közös jogkezelő szervezet csak egyesületi formában
530
jöhet létre. 531
A közös jogkezelő szervezetek általános körén belül külön szervezeti típusként jelennek
meg az úgynevezett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek. Ezek a szervezetek is közös
jogkezelő szervezetnek minősülnek, de nekik szigorú többletkövetelményeket kell teljesíte-
niük. A legfontosabb ilyen többletkövetelmény, hogy a közös jogkezelési tevékenységükkel
érintett (belföldi és külföldi) jogosultak jelentős részét kell képviselniük. Törvényi elne-
vezésük is innen származik, ugyanis a kiterjedt jogosulti bázis teszi őket „reprezentatív-
vá”, olyan szervezetté, amely képes arra, hogy akár minden zeneszerző vagy fotóművész
nevében el tudjon járni (ennek különös jelentősége lesz az alább tárgyalandó kiterjesztett
hatályú engedélyezés szempontjából, amire csak a reprezentatív közös jogkezelő szerve-
zet jogosult). Szintén lényeges különbség, hogy tevékenységük előzetes hatósági engedély-
hez kötött. Más közös jogkezelő szervezeteknek elegendő a tevékenységük megkezdését
532
mindössze bejelenteni az SZTNH részére. 533
A másik speciális szervezeti körként jelennek meg azok a közös jogkezelő szervezetek,
amelyek zeneművek online felhasználásának az engedélyezését több tagállam területére ki-

529 L. a HUNGART díjszabását.
530 Vö.: Kjkt. 4. § 8. pont
531 Kjkt. 21. §.
532 Az engedélyt az SZTNH adja meg erre irányuló kérelem és valamennyi jogszabályi feltétel teljesítése ese-
tén.
533 Az Szjt. korábban hatályos rendszerében valamennyi közös jogkezelő szervezet esetén kötelező elvárás
volt a reprezentativitás, valamint az előzetes, konstitutív hatályú (vagyis a tevékenység jogalapját megadó)
hatósági nyilvántartásba vétel. A Kjkt. – tekintettel a KJK-irányelv szabályozási elveire – ezeket a követel-
ményeket csak szűkebb körben tartja fenn.

235