Page 247 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

eljáró szakértői tanács szerint egy transzformátorolaj-szivattyú, mint műszaki létesítmény
terve lehet szerzői mű, azonban a sértett „által készített tervrajzok nem rendelkeznek egyé-
ni, eredeti jelleggel, amely megalapozna szerzői jogi védelmet. A tervrajzokban esetlegesen
előforduló … eltérő műszaki változtatások egyetemi tananyag részét képezik, illetve közis-
mert műszaki megoldásokon alapulnak, tehát egy mérnök szakember szivattyú tervezése
során hasonlóan járt volna el.” 552
Magyarország területén a magyar jog szerint élvez védelmet minden olyan szerzői mű,
amely
 Magyarországon került először nyilvánosságra, valamint
 az a mű, amely először külföldön került nyilvánosságra,
 feltéve, hogy a szerző magyar állampolgár,
 vagy ha a szerzőt védelem illeti
 nemzetközi egyezmény, illetőleg
 viszonosság alapján (Szjt. 2. §).
Az, hogy az adott mű hol került először nyilvánosságra, a jogérvényesítési eljárás során
bizonyítás kérdése lehet, de erre vonatkozóan az SZJSZT alább ismertetésre kerülő szak-
véleménye irányadó. (A kapcsolódó jogi teljesítmények tekintetében hasonló nemzetközi
553
jogi rendezőelvek biztosítják a magyarországi védelmet.)
A védelmi idő fennállásának megállapítása szintén különös gondosságot igényel, mivel
ehhez az elhunyt szerzők esetében általában szükséges annak a ténynek az ismerete, hogy
az illető mikor halt meg. (A kapcsolódó jogi jogosultak esetében a védelmi idő számítása
szempontjából nem releváns az illető halálának vagy a jogosult szervezet megszűnésének
az időpontja.) Figyelemmel kell lenni arra, hogy a védelmi idő számítása eltérően alakulhat
egyes közös művek esetében, és befolyásolhatja az is, hogy a művet EU-n kívüli, vagy EU-s
államban hozták először nyilvánosságra (lásd a 7.1. és 12.7. alfejezetet).
Nem ritka, hogy a jogsértés egyszerre érint vagyoni és személyhez fűződő jogokat is, de
ahhoz, hogy egy magatartás szerzői jogi jogsértésnek minősüljön, elegendő, ha a szerzőnek
egyetlen joga sérül. Valamennyi jog esetében külön kell vizsgálni, hogy a vitatott magatar-
tás sérti-e azt.
A vagyoni jog megsértéséhez szükséges, hogy az adott magatartás felhasználásnak mi-
nősüljön. Egyszerűbb a helyzet, ha a magatartás jól beazonosíthatóan valamely, az Szjt.-ben
is nevesített és részletesen szabályozott felhasználási módon valósul meg. Mivel azonban
a szerző vagyoni jogai a mű valamennyi felhasználására kiterjednek, ezért akár olyan ma-
gatartás is engedélyköteles (az engedély elmaradása pedig jogsértő) lehet, amelyet az Szjt.
nem nevesít.
Amennyiben az adott magatartás felhasználás, a gyakorlásához főszabály szerint a szer-
zőtől vagy más jogosulttól (például a közös jogkezelő szervezettől) engedélyt kell kérni, en-
nek elmaradása esetén jogsértésről beszélünk. Gyakran az is előfordul, hogy a felhaszná-
554

552 SZJSZT-19/2015 – Műszaki berendezés terveinek szerzői jogi védelme.
553 SZJSZT-6/2014 – Külföldi szerzői művek védelme.
554 Szjt. 16. § (1) bekezdés.

247