Page 248 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

ló kért engedélyt a felhasználáshoz a jogosulttól, de túllépte az engedély szerinti mértéket.
Ebben az esetben is jogsértés valósul meg.
Végül annak érdekében, hogy teljesen biztosan meg lehessen állapítani, hogy történt-e
jogsértés, a felhasználás tekintetében ki kell zárni, hogy az valamely szabad felhasználás
körébe esik. Mivel az Szjt. a szabad felhasználások taxatív felsorolását tartalmazza, ha az
adott felhasználás nem esik ezek hatálya alá, azt jogsértőnek kell tekinteni, ha egyébként az
előbb tárgyalt feltételek mindegyike fennáll. Az Szjt. értelmében a szabad felhasználásokra
vonatkozó szabályokat ráadásul nem lehet kiterjesztően értelmezni, emiatt pedig analógia
útján sem lehet bevonni egy felhasználást a szabad felhasználások körébe. Sőt, még ha meg
is feleltethető valamelyik, a törvényben felsorolt szabad felhasználási esetet leíró rendelke-
zésnek, akkor is jogsértőnek minősülhet, ha a háromlépcsős tesztbe ütközik [Szjt. 33. § (3)
bekezdés; bővebben 7.2. alfejezet].
Figyelemmel arra, hogy az Szjt. a szerzői személyhez fűződő jogok taxatív listáját adja,
így azt kell megvizsgálni, hogy a vitatott magatartás ezek körébe esik-e. Az Szjt. ráadásul
nem is általában védi ezeket a személyhez fűződő jogokat, hanem az egyes jogoknál vagy
pontosan meghatározza annak terjedelmét, más esetekben pedig példálódzó felsorolással
segíti annak eldöntését, hogy az adott magatartás jogsértő-e vagy sem. Felmerülhet, hogy
ha nem szerzői személyhez fűződő jogot sért az adott magatartás, akkor a Ptk. szerinti sze-
mélyiségi jogokat sért-e, de ez csak abban az esetben igaz, ha az adott magatartás tekinteté-
ben a szerző személyisége, és nem a műhöz való viszonya sérül. A Ptk. szerinti személyiségi
jogi védelem ugyanis nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy a szerzői személyiségi jogok kiter-
jesztéseként értelmezzék őket, ezek határait az Szjt. rögzíti (lásd a 13.2. alfejezetet).
Egyetlen esetben lehet nem védett művel kapcsolatban szerzői személyiségi jogot sérte-
ni, méghozzá ha a védelmi idő már lejárt, és a magatartás olyan módon sértené a szerző
emlékét, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
Ilyen esetekben – mivel már gyakran jogutódként értelmezhető személy sincs – az érintett
közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet [Szjt. 14. § (2)
bekezdés].
A jogérvényesítési eszközök ugyanúgy alkalmazhatók a szerzői, az előadóművészi vagy
más kapcsolódó jogok megsértésével kapcsolatban is. 555
A fent bemutatott feltételek a polgári jogi jogérvényesítés anyagi jogi feltételei. Mivel a
büntetőjogi tényállások ún. kerettényállások, vagyis tartalmukat nem a Btk., hanem az Szjt.
tölti ki, ezek a feltételek a büntetőjogi jogérvényesítés körében is alkalmazandók. Ugyanak-
kor azonban a büntetőjogi tényállások további feltételeket is megállapítanak, amelyeknek
szintén fenn kell állniuk ahhoz, hogy a jogsértés ellen büntetőjogi úton fel lehessen lépni. 556

555 BH2005. 56 – erre a következtetésre jutott a Legfelsőbb Bíróság a rádió- és televíziószervezetekkel, a Fővá-
rosi Ítélőtábla 14.Gf.40.520/2010/7. ítéletében az adatbázis-előállítókkal kapcsolatban.
556 A jogérvényesítésről bővebben Grad-Gyenge Anikó (szerk.): Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez –
www.szerzoijogikezikonyv.hu, ProArt, 2013 (folyamatosan frissülő, ingyenes, online elérhető és letölthető
kiadvány).

248