Page 253 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

 a jogsértőnek a jogsértést megelőző állapot helyreállítására való kötelezése (pl.: egy köztéri
szobor elcsúfítása sértheti a szerző személyhez fűződő jogait, a szobor helyreállításával
ez orvosolható);
 a jogsértőtől a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalása, átadása meghatározott
személynek, visszahívása kereskedelmi forgalomból (vegye le a polcokról), végleges
kivonásuk a kereskedelmi forgalomból, jogsértő mivoltuktól való megfosztásuk
(jogosulatlanul felhasznált illusztrációt tartalmazó oldal kivágása egy könyvből) vagy
megsemmisítésük (ha a megfosztás lehetetlen);
 a jogsértőtől a jogsértéshez használt eszközök (nyomdagép, szerver), anyagok (üres
hordozók) lefoglalása, átadása meghatározott személynek, visszahívásuk a kereskedelmi
forgalomból, végleges kivonásuk a kereskedelmi forgalomból, jogsértő mivoltuktól való
megfosztásuk vagy megsemmisítésük;
 a jogsértő dolgok vagy a jogsértéshez használt anyagok és eszközök lefoglalása olyan
közreműködő harmadik személy tulajdonostól, aki a jogsértésről tudott, vagy arról az
adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.
A kivont eszközökkel, anyagokkal, egyéb dolgokkal kapcsolatban a jogosult kérheti, hogy
azokat fosszák meg jogsértő mivoltuktól (pl. le kell szedni a jogsértő matricát a pólókról)
vagy – ha ez nem lehetséges – semmisítsék meg őket. Egyes esetekben pedig az is kérhető,
hogy a lefoglalt dolgokat értékesítsék, hogy az abból befolyó összeggel a jogosult kárát csök-
kentsék. A lefoglalást olyan személlyel szemben is lehet érvényesíteni, aki nem a jogsértő,
de a dolog tulajdonosa, és tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a dolog jogsértő.
Igen fontos jogérvényesítési eszköz, hogy a jogsértővel szemben a jogosult követelheti,
hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások elő-
állításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználás-
ra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ezen túlmenően a jogosult az adatszolgáltatási igényt
nemcsak a jogsértővel, hanem azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
 kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat (pl. illegális hordozó-
kat forgalmazó áruház);
 kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
 kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez (pl.: hub,
tárhelyszolgáltató, amelyik tudott a jogsértő tartalmakról);
 az előző pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a
jogsértéssel érintett dolgok előállításában (nyomda, gyár) és terjesztésében (üzletek,
közvetítők, forgalmazók), illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában.
Ez az igény nem önmagában áll, hanem gyakran az eredménye (a szükséges információk
megszerzése) előfeltétele a további igényérvényesítésnek is.
Kereskedelmi mértékűek ezek a magatartások, ha az érintett dolgok, illetve szolgálta-
tások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy
közvetetten – kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező

253