Page 256 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A szerzői és kapcsolódó jogok egyes megsértései ellen büntető jogi eszközökkel már a
korábbi Btk. hatálya idején is fel lehetett lépni. A Btk. 1. §-a szerint az elkövető büntető jogi
felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet – a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az
elkövetés idején büntetni rendelt. Jelenleg még számos olyan büntetőügy van folyamatban,
amely a régi Btk. hatálya idején elkövetett magatartást vizsgál. Főszabály szerint a bűn-
cselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. Ha a
cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem
bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmaz-
ni. Az új büntetőtörvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a
magyar büntetőtörvény szerint nem volt büntetendő. Mindezek miatt főszabályként érvé-
nyesül az, hogy a 2013. július 1-je előtt elkövetett cselekményekre a régi Btk., az ezt követően
megvalósuló cselekményekre pedig az új Btk. rendelkezései irányadók.
A Btk.-ban a szerzői jogi jogsértésekhez kapcsolódó tényállások kerettényállások, ami
célszerű szabályozási technika amiatt, hogy olyan fogalmak esetében, amelyeket a szerzői
jog maga is használ, ne legyen mód a polgári jogi és büntető jogi területen az egymástól el-
térő értelmezésre, vagyis ahol a büntetőnorma nem ad a szerzői jogitól eltérő fogalmat, ott
a szerzői jogi törvény értelmében kell használni az adott kifejezést. A szerzői jogot érintő
bűncselekmények ellen hivatalból indul eljárás, ez természetesen nem zárja ki a jogosulti
feljelentést. A szerzői jogot érintő bűncselekményekben a nyomozó hatóság a NAV, az első
fokon eljáró bíróság pedig az illetékes járásbíróság, kivéve, ha a bűncselekmény legalább
különösen jelentős (500 millió Ft feletti) vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői jog-
hoz kapcsolódó jogok megsértése, ebben az esetben az illetékes törvényszék jár el első fo-
kon.
A következő alpontok az egyes büntetőjogi tényállásokat ismertetik. Tényálláson egy
572
jogszabály alapjául szolgáló eseménysort, helyzetet, magatartást és annak körülményeit
értjük. Törvényi tényállás egy jogszabályban (Btk. vagy Szabstv.) megfogalmazott abszt-
rakt eset, mint pl. „aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel”.

10.3.1. Bitorlás

Btk. 384. § (1) Aki
a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt
okoz,
b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más
szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól

572 Tovább gondolásra ajánlott olvasmányok l. Fazekas Judit, Gyenge Anikó: Büntetőjogi jogérvényesítés a
szellemitulajdon-jogok területén európai és nemzeti szinten. ISZJSZ, 1. (111.) évfolyam, 6. szám, 2015.
december, p. 5–22; Újhelyi Dávid: Megjegyzések a büntető törvénykönyv szerzői vagy szerzői joghoz kap-
csolódó jogok megsértése tényállásához. ISZJSZ, 10. (120.) évfolyam, 6. szám, 2015. december, p. 59–77.

256