Page 258 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

10.3.2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

Btk. 385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló
szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a
magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető
üreshordozó díj, illetve reprográ ai díj meg zetését elmulasztja.
A Btk. szellemi alkotásokra vonatkozó tényállásai közül ez a tényállás az egyetlen, amely
kizárólag a szerzői jog és a kapcsolódó jogok védelmét szolgálja, a releváns tényállások kö-
zül a legtöbbször megvalósuló alakzat.
Az, hogy az egyes jogosultakat (szerző, előadóművész, hangfelvétel-előállító, rádió-,
televíziószervezet, lmelőállító, adatbázis-előállító), akik egyben a bűncselekmény passzív
alanyai is lehetnek, milyen jogok illetik meg, az Szjt. határozza meg.
Az új Btk. indokolása egyértelművé teszi, hogy e tényállás csak a vagyoni jogok meg-
sértése útján valósítható meg, tehát idetartoznak a díjigények is, de a Btk. ezen tényállás
keretei között nem védi a személyhez fűződő jogokat.
Bármely szerzői vagyoni jog engedély nélküli gyakorlása lehet jogsértő, ezért a bűncse-
lekmény elkövetési tárgya sem mindig valamilyen dolog, amelyben a teljesítmény megtes-
tesül, hanem lehet akár egy (immateriális) előadás, műsor, világhálón elérhetővé tett védett
tartalom is.
A bűncselekmény elkövetési magatartása valamely jognak a jogosulttól származó vagy a
törvény alapján biztosított engedély nélküli gyakorlása.
A szabad felhasználás megvalósítása nem lehet bűncselekmény (ahogy erre a fejezet be-
vezetőjében is utaltunk), de ha a szabad felhasználás valamely Szjt. szerinti feltétele nem
valósul meg, akkor az megvalósíthatja a tényállást.
A bűncselekmény alapesetében a befejezettséghez szükséges a tényleges vagyoni hátrány
okozása. Kísérletnek minősül és ekként büntetendő, ha ugyan nem következik be a vagyo-
ni hátrány, de az erre irányuló célzat bizonyítható. A tényállás minősített esetei a vagyoni
hátrány nagyságától függenek.
A 385. § (2) bekezdése – a korábbi jogalkalmazási viták eredményeként végrehajtott mó-
dosításnak köszönhetően – megerősíti, hogy a tényállás kiterjed azokra a jogokra is, ame-
lyek a szerző számára díjigényt biztosítanak, de egyedi engedélyezési lehetőséget nem, és a
díj meg zetésére kötelezett személy nem a tényleges felhasználó, hanem egy köztes személy
lenne az Szjt. alapján. Emiatt ezekben az esetekben az elkövető is a díj meg zetésére az Szjt.
szerint kötelezett személy. Az elkövetési magatartás az üreshordozó- vagy reprográ ai díj
meg zetésének elmulasztása. A mulasztás akkor áll be – azaz akkor tényállásszerű a cse-
lekmény – ha a díj meg zetésére az Szjt.-ben rögzített határidőt elmulasztja a kötelezett.
A 385. § (5) bekezdése szerint nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselek-
ményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői
vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáfér-
hetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem
szolgálja. A kivétel célja, hogy a torrenthasználók tevékenységét kivegye a büntetőjogilag

258