Page 263 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

A jogkezelési adat azonosíthatja a művet, de a művel kapcsolatos jogosultakra vonat-
kozóan is tartalmazhat információkat. Az Szjt. fogalma a szerzőn kívül kifejezett utalást
tartalmaz a szerzői jog egyéb jogosultjaira is. Az egyéb jogosult fogalmába a szomszédos
jog jogosultjain túl bele kell érteni a szerző jogutódját és a szerzői és szomszédos jogok
közös kezelését végző egyesületeket is. A védelem független attól, hogy a jogosult kizá-
rólagos joggal rendelkezik-e vagy sem, illetve hogy egyébként jogosult lenne-e fellépni a
szerzői jog megsértése ellen. Ezt támasztja alá az is, hogy a védelem nem csupán a jogosult
személyére, hanem a felhasználás feltételeit jelölő adatokra is kiterjed. Ezenkívül pedig az
Szjt. 99. §-ának utaló szabálya alapján ide kell érteni az őt megillető jogok tekintetében az
adatbázis-előállítót is. Ez a kör lehet tehát a bűncselekmény sértettje.
Eszerint itt sem határoz meg az Szjt. önálló szankciórendszert, hanem a szerzői jog
megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat védelmének megsérté-
se esetén. Megsértésnek minősül a jogosulatlan eltávolítás vagy megváltoztatás, továbbá
olyan művek jogosulatlan terjesztése, terjesztés céljából történő behozatala, sugárzása vagy
a nyilvánossághoz másként történő közvetítése, amelyekről eltávolították vagy amelyeken
megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét
elkövető személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e
személynek tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a
szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít.
A Btk. 387. §-a szerinti jogkezelési adat meghamisítása tényállás is kerettényállás mind
a régi, mind az új Btk.-ban, ami különösen abban nyilvánul meg, hogy a jogkezelési adat
fogalmára nem ad az Szjt.-től eltérő, önálló de níciót, hanem visszautal a fenti, az Szjt.
96. §-ában foglalt fogalomra.
A Btk. a hamis jogkezelési adat készítését is meghamisításnak tekinti. Nem szankcionál-
ható a hamis jogkezelési adat feltüntetése olyan hordozón, amelyen azt megelőzően ilyen
nem szerepelt. Ezen az sem változtat, hogy az új Btk. a hamis jogkezelési adat készítését
már szankcionálja: ugyanis a hamis jogkezelési adat esetében csak a készítés, az eredeti
jogkezelési adatok körében pedig az eltávolítás, illetve a megváltoztatás tényállásszerű.
A bűncselekmény alanya bárki lehet.

10.6. AZ „ALTERNATÍV VITARENDEZÉS” LEHETŐSÉGEI

Bár a jogérvényesítés a legtöbb esetben bírósági úton zajlik, mégis szólni kell azokról
az egyéb lehetőségekről, amelyek más utak igénybevételét is lehetővé teszik a jogaikban
sértett felek számára. Nemzeti szinten idetartozik lényegében az értesítési és eltávolítási
eljárás, amely az elektronikus úton megvalósított jogsértések elleni fellépést teszi gyor-
sabbá, illetve a mediáció vagy közvetítői eljárás, amely a kisebb súlyú jogsértések eseté-
ben lehet hatékony, a bírósági eljárást megelőző, elkerülő megoldás. Itt kell megemlíteni
a választottbírósági úton való vitarendezést is, amely a nagyobb értékű, szerződési ala-
pú jogsértések esetében lehet hatékony útja a jogérvényesítésnek. Mivel a mediációra és
a választottbírósági útra vonatkozóan a szerzői jogban nem találhatók sajátos szabályok,
ezeket itt csak megemlítjük.

263