Page 267 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

10.7. A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZJSZT

10.7.1. Az SZJSZT története, eljárása

Az SZJSZT-t mai, testületi formájában az 1969. évi Szjt. hozta létre, de már 1884 óta műkö-
dik, és több mint 130 éve hatékonyan segíti a szerzői jogi joggyakorlat alakulását. 579
A testülettől szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más
hatóságok kérhetnek szakvéleményt, illetve a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos
kérdésekben felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt, így lényegében bárki fordulhat
hozzá. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy az SZJSZT törvényileg kijelölt hatáskörét
ésszerű keretek között, de tágan értelmezi.
Jelenleg az SZTNH mellett működik, a hivatal biztosítja számára a titkárságot, ugyan-
akkor a szakvélemények teljes szakmai függetlenségben születnek, a szakértők a hivatallal
nem állnak jogviszonyban.
A testület tagjait az SZTNH elnökének javaslata alapján az igazságügyért felelős miniszter
a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben, ötéves időtartamra nevezi ki, a tagság korlát-
lanul megújítható. A tagok listája és az adott ügyben eljáró szakértők neve is nyilvános.
Az SZJSZT az általános szabályok alapján háromtagú tanácsban, tanácsülésen alakítja ki
a szakvéleményt. Különösen indokolt esetben, ha az ügy súlya vagy egyéb körülmény ezt
indokolja, az eljárás lefolytatható öttagú tanácsban is, illetve ha az ügy egyszerűen megítél-
hető, a testület egyes szakértői eljárásban is kiadhatja a szakvéleményt. Ha olyan speciális
szakértelem is szükséges az ügy eldöntéséhez, amely az SZJSZT tagjainak nem áll rendelke-
zésére, tanácskozási joggal külső szakértő is felkérhető. Az eljárás díja a tanács létszámához
igazodik.
A testület két további ügytípusban is eljárhat, a keretében létrehozott egyeztetőtestület-
ben. Egyrészt ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképvise-
leti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapo-
dás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, továbbá a közös jogkezelő szervezetek,
a közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között a közös jog-
kezeléssel összefüggésben felmerülő egyéb jogvita esetén bármelyik fél az SZJSZT köré-
ben létrehozott egyeztető testülethez fordulhat. Az eljárás célja a megállapodás elősegítése.
Másrészt ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre
megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével
szemben biztosított védelem ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé, a felek bármelyike
az egyeztető testülethez fordulhat. Ez természetesen csak azokban az esetekben lehetséges,
ha a törvény egyébként lehetővé teszi, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedés
alkalmazása ellenére is gyakorolják.
A testület szakvéleményei közül a legfontosabbak közzétételre kerülnek az Iparjogvédel-
mi és Szerzői Jogi Szemlében, illetve valamennyi nyilvános szakvélemény hozzáférhető az

579 Legeza Dénes: A magyar szerzői jogi szakértői tevékenység történetének vázlata 1952-ig. In: Legeza Dénes
(szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010–
2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmából. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2014.

267