Page 268 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

SZTNH honlapján. Amennyiben a szakvéleményt bíróság vagy hatóság kérte, és azt meg-
küldik az SZJSZT részére, a vonatkozó ítélet is hozzáférhetővé válik a honlapon.

10.7.2. Ismertebb szakvélemények

Az SZJSZT-17/2006 számú szakértői vélemény foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az ille-
gális forrásból való többszörözésre kiterjed-e a magáncélú többszörözés szabad felhaszná-
lása. Az SZJSZT döntése mérföldkő volt, mivel ennek hatására később a Btk. is módosult,
megszüntetve a szerzői és kapcsolódó jogok megsértése tényállás gondatlan alakzatát, il-
letve a kérdést uniós jogi alapon megvizsgáló Európai Bíróság is azonos eredményre jutott
utóbb, megerősítve az SZJSZT által mondottakat. Eszerint pedig csak az vezethető le
580
az előzőekben elemzett nemzetközi, közösségi és hazai szerzői jogi szabályozásból, hogy
a jogellenes magáncélú másolás nem megengedett sem szabad felhasználásként, sem pe-
dig a jogdíjigényre való korlátozás alapján. Bár felmerülhetett volna, hogy ha a jogellenes
forrásból történő magáncélú másolásra nem terjed ki a szabad felhasználás, akkor az ezért
kompenzáló üreshordozó-díj mértékét is csökkenteni kell, de a testület szerint erre tekin-
tettel nem indokolt az Szjt. 20. §-a szerint a felhasznált kép- és hanghordozókra kivetett
jogdíjigény csökkentése (s főleg nem annak kizárása), hiszen az Szjt.-t mindig is így kel-
lett értelmezni. Az SZJSZT kimondta azt is, hogy a jogellenes forrásból való másolással
megvalósított jogsértés miatti kártérítési igény érvényesítése esetén gyelembe kell venni,
hogy a felhasznált kép- és hanghordozókat milyen díjigény terhelte.
Az SZJSZT-07/2008/1 számú szakértői véleménye általános, elméleti jelleggel is lefektet-
te a fájlcserélés magyar jog szerinti értelmezésének alapjait, kifejtve, hogy a hangfelvételbe
foglalt zeneművek, illetve lmalkotások (vagy bármely más, szerzői jogi védelem alatt
álló mű és szomszédos jogi védelem alatt álló teljesítmény) „fájlcserélő” rendszer-
ben történő „megosztása“, hozzáférhetővé tétele szerzői jogi értelemben alapvetően két
felhasználási mód alá tartozó felhasználási cselekményt valósít meg: a szerzői művek,
illetve a hangfelvételek, lmalkotások, továbbá a hangfelvételben foglalt előadóművészi
teljesítmények többszörözését, valamint ún. a nyilvánosság számára lehívásra való
(interaktív) hozzáférhetővé tételt.
A testület SZJSZT-31/2007/1 számú szakértői véleményében kimondta, hogy a network
PVR alkalmazása esetén, tehát ha a szolgáltató saját központi szerverén különít el minden
elő zető számára egy-egy, a szolgáltató által meghatározott kapacitású tárterületet, amely-
hez csak az adott elő zető férhet hozzá azonosítást követően, a tárhelyen való műsorrögzítés
nem minősülhet magáncélú másolásnak és ily módon szabad felhasználásnak, ugyanis ebben
az esetben a másolat elkészítésében a szolgáltató aktívan és folyamatosan közreműködik, és
teljes mértékben irányítása alatt tartja a másolási folyamat elvégzéséhez szükséges komplex
technikai-műszaki folyamatot. Ún. network PVR esetén a műsor rögzítése nem történhetne

580 C-435/12 sz. ACI Adam BV és társai-ügy. L. Hajdú Dóra: A magáncélú másolásra tekintettel zetett dí-
jak egyes értelmezési kérdései az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában. ISZJSZ, 9. (119.) évfolyam,
6. szám, 2014. december, p. 40–42.

268