Page 269 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

meg, ha a szolgáltató nem működtetne olyan komplex műszaki szolgáltatást, amelyet, még
ha annak működése automatikus is, teljes mértékben a szolgáltató kontrollál.
Az SZJSZT 12/2014 számú szakértői véleményében azzal a kérdéssel foglalkozott,
hogy az állami szervek által megrendelt tanulmányok közadatigénylés során milyen fel-
tételek mellett adhatók ki az igénylő számára. A minisztériumi, hatósági eljárások során
a tanulmányokra – amennyiben ügyiratnak minősülnek – nem terjed ki a szerzői jogi
védelem. Ebből az is következik, hogy nem a felhasználási szerződések rendelkezéseiből,
hanem az ügyirati jellegből kell kiindulni akkor is, ha az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) sze-
rint az adatigénylők a tanulmányokban foglalt, azok által hordozott közérdekű adatok
megismerését kérik. A szerzői jogi törvény a tanulmányok adatigénylők általi elolvasása,
tanulmányozása, esetleges saját előadásban, saját megfogalmazásban történő ismertetése
tekintetében nem biztosít jogi védelmet a tanulmányok szerzőinek akkor sem, ha egyébként
a szerzői felhasználási jogok gyakorlására a megrendelővel felhasználási szerződést
kötöttek.
A testület kifejtette azt is, hogy a tanulmányok megrendelőnek való „átadásával” mint
terjesztési cselekménnyel minden esetben megvalósul a nyilvánosságra hozatal, vagyis
a művekkel kapcsolatban a szabad felhasználások gyakorolhatókká válnak akkor is, ha
egyébként éppen kívül esnek a hatósági eljárási mentességen.
Az SZJSZT 06/2014 számú, Külföldi szerzői művek védelme című szakvéleményében
a 9/2013. számú, elvi bírósági határozat alapján indult büntetőügyben szögezte le, hogy a
tömegesen érintett művek védettsége fennállása megállapításának során bizonyítási eljárás
nélkül – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. §-ának (3) bekezdése szerint –
köztudomású ténynek kellene tekinteni azt, hogy az eljárásban érintett nagyszámú külföldi
mű és jogosult esetén a nemzetközi szerződések hálózata folytán a külföldi szerzők művei
és teljesítményei az Szjt. szerinti védelemben részesülnek.

10.8. A HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI TESTÜLET HENT TEVÉKENYSÉGE

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet 2008-ban hozta létre az igazságügyért felelős mi-
niszter, közösen az akkori Magyar Szabadalmi Hivatallal. A HENT azóta is működik, ott-
honát az SZTNH biztosítja.
Az alapvetően koordinatív, véleményező, javaslattevő feladatokat végző, társadalmi
szervezeteket és állami szereplőket is tömörítő testület elsődleges célja az, hogy elősegítse
a szellemitulajdon-jogi jogsértések elleni hatékony fellépést a szellemitulajdon-jogok min-
den területén. A HENT-ben Műtárgyhamisítási, Gyógyszerhamisítási, Tudatosságfejlesz-
tési, Ipari és Kereskedelmi, Infokommunikációs, valamint Jogérvényesítési Munkacsoport
működik. 581
A HENT közvetett célja, hogy a jogérvényesítés hatékonyabbá tételével, valamint a ha-
misítás elleni küzdelem eszközeinek megerősítésével segítse a gazdaságban működő vál-

581 http://www.hamisitasellen.hu/testuletrol/munkacsoportok/.

269