Page 274 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

E fejezet a nemzetközi és uniós szerzői joggal foglalkozik, és röviden kitér a nemzetközi ma-
gánjog egyes aspektusaira is annak érdekében, hogy segítséget nyújtson olyan esetekben, ha
valamely külföldi elem miatt nem egyértelmű, hogy melyik állam szerzői jogát kell alkalmaz-
ni. A nemzetközi szerzői jog tárgyalása során utal a nagyobb szerzői jogi és szomszédos jogi
nemzetközi szerződésekre és bemutatja a WIPO-t. Az uniós szerzői joggal foglalkozó rész az
alapvető uniós jogi fogalmak mellett az uniós szerzői jogi irányelvekre is kitér, a fejezet utolsó
alpontja pedig egy tematizált összesítést tartalmaz az Európai Unió Bíróságának jelentősebb
szerzői jogi ítéleteiből.

11.1. A NEMZETKÖZI, AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A MAGYAR JOG VISZONYA

Mind a nemzetközi, mind pedig az európai uniós joganyagnak kiterjedt szerzői jogi sza-
bályai vannak, amelyek azonban eltérően érvényesülnek a magyar jogban. Magyarország
Alaptörvénye szerint a nemzetközi jog forrásai – vagyis többek között a nemzetközi szerző-
dések, így a szerzői jogi nemzetközi szerződések is – jogszabályban történő kihirdetésük-
kel válnak a magyar jogrendszer részévé. Ez azt jelenti, hogy egy nemzetközi szerződés
586
szabályai közvetlen kötőerővel nem bírnak Magyarországon, csak közvetett módon, vagyis
a hazai jogalkotó (törvény esetében az Országgyűlés) által alkotott és kihirdetett jogsza-
bályokon keresztül (a WIPO Szerzői Jogi Szerződését például a 2004. évi XLIX. törvény
hirdette ki). Természetesen Magyarország dönti el, hogy mely nemzetközi szerződésnek
kíván a részese lenni.
Az EU joga esetében már más a helyzet. Mindazokon a területeken, ahol az EU-nak ha-
tásköre van, az uniós jognak van elsőbbsége. Az uniós jog érvényesítése minden nemzeti
bíróság feladata, azzal szemben belső jogszabályra nem lehet hivatkozni, még a tagállamok
alkotmányára sem. Sőt, az Alaptörvény alapján az EU joga Magyarországon általánosan
kötelező magatartási szabályt is megállapíthat, vagyis bizonyos esetekben nem szükséges a
magyarországi jogalkotás ahhoz, hogy valamely uniós jogszabályt Magyarországon alkal-
587
mazni kelljen. E szabály alapvetően az ún. rendeletekre és határozatokra vonatkozik. Az
uniós irányelvek elsősorban a tagállami jogokba történő átültetésük, azaz implementáció-
juk révén válnak az uniós jogon alapuló egységes és kötelező nemzeti szabályokká az egyes
tagállamokban. A szerzői jog területén jellemzően irányelvek születtek, amelyeket az Szjt.-t
módosító egyes törvények ültettek át a magyar jogba.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az EU maga köt meg egy nemzetközi szerződést, amelyik
a tagállamait is kötelezi. Ebben az esetben a nemzetközi jog az uniós jogon keresztül hat a

586 Magyarország Alaptörvényének E) cikke (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való rész-
vétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához
és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi
tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga – a (2)
bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
587 E kötelezettségnek nemzetközi jogi alapja is van. Lásd e tekintetben továbbá az uniós alapszerződéseket és
hazánk csatlakozási szerződését.

274