Page 277 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

11. NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG

jog, feltéve, hogy van erre okot adó egyéb körülmény. Az alkalmazandó jog a felek együttes
akaratával bármikor meg is változtatható.
Nem lehetséges azonban, hogy a felek a jogválasztás révén szabaduljanak meg annak
az államnak a kötelező szabályaitól, amelyhez szerződésük egyébként az irányadó körül-
mények között kizárólag kapcsolódik. Az ilyen kötelező (kógens) szabályok a jogválasztás
ellenére érvényesülnek, és a választott jog szabályai mellett alkalmazni kell őket. Nem le-
hetséges tehát a feleknek kizárólag a munkaviszonyban létrejött művek angolszász típu-
sú teljes körű jogszerzése céljából az Egyesült Királyság jogát kikötniük, ha egyébként a
jogviszonyra vonatkozó lényeges tényállási elemek a magyar jog alkalmazását indokolják,
ahol ez utóbbi jogszerzés nem lehetséges. 593 Ez a szabály pedig nemcsak Magyarország és
más EU-tagállamok viszonyában, hanem valamennyi EU-tagállam és egy nem EU-ország
viszonyában is igaz. Így pl. egy szerződésben, amelyben valamennyi lényeges tényállási
elem egy vagy több EU-tagállamhoz kapcsolódik, nem lehet kikötni a kanadai jogot (ahol a
védelmi idő pma 50 év) csak azért, hogy kikerüljük a védelmiidő-irányelv szerinti pma 70
éves védelmi időt, vagy az Egyesült Államok jogát, ahol a személyhez fűződő jogok védel-
me – a BUE-tagság ellenére – sokkal alacsonyabb szintű, mint Európában.
Amennyiben jogválasztásra nem kerül sor, a rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján
a szerződésre annak az államnak a joga alkalmazandó, ahol a szerződésre jellemző szol-
gáltatás (felhasználásiengedély-adás) teljesítésére kötelezett félnek (szerző) a szokásos tar-
tózkodási helye van. Ez a felhasználási szerződések esetében jellemzően a szerző szokásos
tartózkodási helye.
A Róma I. rendelet rendelkezéseit a 2009. december 17-e után kötött szerződésekre kell
alkalmazni. 594
Abban az esetben, ha uniós tényállási elem hiányában a Róma I. rendelet nem alkal-
mazandó, akkor a nemzetközi magánjog kollíziós elvei kerülhetnek alkalmazásra. Ezek
alapján is elsősorban a felek által kikötött jog tekintendő irányadónak. (Érdekesség, hogy
jogvita esetén a jogválasztó kikötést a felek által választott jog rendelkezései szerint kell
megítélni.) Kikötött jog hiányában a szerződésekre alkalmazandó jogot – a bírói gyakor-
latban kifejlesztett vagy törvényben megállapított kollíziós normák, az objektív kapcsolódó
szabályok határozzák meg. 595
A szerződésen kívüli jogviszonyok tekintetében szintén létezik uniós szintű szabályozás,

593 „Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi, a jogviszonyra vonatkozó egyéb lényeges tényál-
lási elem más országhoz kapcsolódik, mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti a
másik állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet
eltérni.” Rendelet 3. cikk (3).
594 Az ezt megelőzően kötött szerződések esetében a rezsim a következő: egyrészt a nemzetközi magánjogról
szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjt.) a 2006. június 1-jét megelőzően kötött szerződésekre, a
szerződéses kötelmi jogi viszonyokra alkalmazandó jog meghatározásáról szóló Római Egyezmény (az EK
hivatalos lapjának 1980. október 9. száma, Nr. L 266) rendelkezéseit pedig a 2006. június 1-jét követően,
de 2009. december 17-e előtt kötött szerződésekre kell alkalmazni. Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi
magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik, átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest, 2016, p. 342.
595 Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik,
átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, p. 340.

277