Page 279 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 279

11. NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG



        irányadó kollíziós normái az irányadóak. A bíróság az előző megközelítés mellett foglalt
        állást, és a BUE 5. cikke alapján a lex loci protectionis elvet és a magyar jogot alkalmazta
        az ügyben.  Erre tekintettel a bíróság kimondta, hogy bár a szerző az Egyesült Államok
                  597
        szerzői joga által megengedett módon egyes vagyoni részjogosítványokat szerződéssel át-
        ruházhatott, de az alkalmazandó magyar szerzői jog ebben a körben kógens (eltérést nem
        engedő) módon kizárja a jogátruházást. Ennek okán a bíróság jogátszállás helyett csak a
        kizárólagos felhasználási jog megszerzését állapította meg. Erre tekintettel pedig kimond-
        ta, hogy amennyiben a szerző az Egyesült Államok szerzői joga által megengedett módon
        egyes vagyoni részjogosítványait a szerződéssel átruházta, a magyar szerzői jognak ebben a
        körben kötelező szabályai szerint a jogszerzőnek csak felhasználási jogot engedélyezhetett.
           A kollíziós szabályok mellett röviden utalunk a joghatóság fogalmára is. E fogalom azt
        állapítja meg, hogy egy adott ügyben mely állam bíróságának vagy hatóságának van joga
        eljárni. E kérdést nemzetközi egyezmények, az érintett államok belső jogszabályai, az uni-
        ós viszonylatokban pedig uniós rendeletek határozzák meg. Fontos körülmény, hogy attól
        még, hogy egy ügyben a magyar bíróságok joghatósága állapítható meg, nem következik
        az, hogy az adott tényállás elbírálására a magyar jogot kell alkalmazni. Ezt állapította meg a
        Legfelsőbb Bíróság ítélete (EBH 2006/1520. sz.) is: a felperes a pert magyar bíróság előtt in-
        dította, de ez a választás „csupán a joghatóság választását jelentette”, és „nem jelenti egyút-
        tal azt is, hogy a magyar jog alkalmazását” kötötték volna ki a felek. Ugyanez állapítható
        meg fordítva is: az irányadó jog belföldi vagy külföldi volta nem befolyásolja a joghatóság
        megállapíthatóságát, illetve kizártságát. Ebben az értelemben mondta ki a Kúria elődje (LB.
        Pf. III. 21 741/1994. sz.): „Önmagában nem jelenti a joghatóság hiányát az a körülmény,
        hogy a perben külföldi jogot kell alkalmazni.” Példásan választja szét a joghatóság felté-
        teleinek vizsgálatát az alkalmazandó jog meghatározásától a Legf. B. Pfv. II.20.491/2009.
        sz. ítélet is.
           A joghatóságnak azonban van jelentősége az alkalmazandó jog kapcsán, mivel főszabály
        szerint az eljáró bíróság saját államának a kollíziós jogát alkalmazza, saját jogrendszerének
        kollíziós szabályai szerint határozza meg az alkalmazandó anyagi jogot. Ez azt jelenti, hogy
        amennyiben egy magyar bíróság jár el az adott ügyben, akkor az Nmjt. szabályai alapján
        fogja meghatározni, hogy az ügy eldöntése kapcsán mely állam jogát fogja alkalmazni, ami
        természetesen nem csak a magyar jog lehet. Az Nmjt.-ben található kollíziós kapcsoló sza-
        bály utalásának eredményeként ugyanis egyes esetekben belföldi, más esetekben külföldi
        anyagi jogot kell alkalmazni.













        597   Más kérdés persze, hogy mivel a lex loci protectionis elve egyébként általánosan bevett a nemzetközi és
           európai uniós kodi kációs gyakorlatban, ezért az ezzel egy irányba mutató szabályozást rögzítő Nmjt.
           alapján ugyanezt az elvet kellett volna alkalmazni.

                                                                                     279
   274   275   276   277   278   279   280   281   282   283   284