Page 280 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

11.1.2. Az Szjt. által biztosított védelem hatálya

Az Szjt. alkalmazásának hatályát – mely területen, kikre kell alkalmazni – a törvény 2. §-a
598
állapítja meg. E rendelkezés szerint a szerzői jogi védelem a magyar állampolgár által
alkotott vagy a külföldiek által Magyarországon először nyilvánosságra hozott művekre
terjed ki. Ezzel együtt azonban a nem magyar állampolgár által külföldön nyilvánosságra
hozott művek is részesülhetnek védelemben az Szjt. által, mégpedig abban az esetben, ha e
védelem nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon alapul. Egy külföldi által megalko-
599
tott és először külföldön nyilvánosságra hozott mű magyarországi védelme kapcsán tehát
kulcsfontosságú jelentősége van annak, hogy az érintett mű szerzőjének állama részese-e
valamely szerzői jogi (vagy szomszédos jogi) nemzetközi szerződésnek. Megjegyezhető
ugyanakkor, hogy az e szerződésekben részes tagállamok nagy száma miatt elenyésző an-
nak az esélye, hogy valamely mű e körülmény hiánya miatt az Szjt. alapján ne részesüljön
védelemben.
2016 elején Bartók Béla műveinek közkincsbe kerülése foglalkoztatta a sajtót. A gyakor-
latban Amerikában írt egyszerzős művei az Szjt. alapján Magyarországon már közkincsbe
tartoznak. Az Szjt. hatálya egyrészt azért terjed ki műveire, mert hosszú egyesült államok-
beli tartózkodása ellenére mindvégig megtartotta magyar állampolgárságát. Ennek hiá-
nyában is kiterjedne azonban, mivel Magyarország és az USA számos nemzetközi szer-
zői jogi szerződésnek a tagja együttesen, így e védelem nemzetközi szerződésen (pl. BUE,
TRIPS) is alapul.
A szomszédos jogi jogosultak védelme tekintetében az Szjt. 2. §-ában foglalt követelmény
nem irányadó. E rendelkezés tehát nem köti a televíziószervezetek, hangfelvétel-előállítók
és az előadóművészek hazai védelmét nemzetközi szerződés fennállásához, így minden
külföldi szomszédos jogi jogosult ugyanolyan védelemben részesül Magyarországon, mint
a belföldiek. 600

11.2. A NEMZETKÖZI SZERZŐI JOG ALAPJAI

Alig van még az életviszonyoknak olyan köre, amely annyira követeli a nemzetközi védel-
met, mint a szerzői jogi viszonyok; kevés jogterület ennyira szükségszerűen nemzetközi
jellegű. A szerzői alkotások és a szerzői jog által védett más teljesítmények felhasználásának

598 Az Szjt. 2. §-a szerint: Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meg-
határozott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi
egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
599 „Viszonosságon a nemzetközi kapcsolatokban az államoknak egymással szemben kölcsönösen elvárt és
tanúsított egyforma magatartását, egyforma eljárását értjük. … Olyan esetekben, amikor jogszabály a
külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot rendszerint vélelmezni kell, azaz
az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha pedig – kivételesen – jogszabály a viszonosság
bizonyítását kívánja meg, a viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és
más hatóságra kötelező nyilatkozatot.” Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik, átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, p. 130.
600 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 94.

280