Page 275 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

11. NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG

tagállami jogra (lásd az alábbi ábrát). Ez lesz az eset például a vakok és gyengénlátók, és
588
látási képességeikben egyéb okból korlátozott személyek nyomtatott művekhez való hoz-
záféréséről szóló Marrakesh-i Szerződés esetében. A 2013 júniusában aláírt szerződés kap-
csán az Európai Unió Bizottsága kifejezetten azon az állásponton volt, hogy a tagállamok
ne is legyenek közvetlenül e szerződés részesei, hanem csak az EU-val együtt, annak uniós
rati kációja révén. (E hatásköri kérdés kapcsán az EUB végül a Bizottság megközelítésének
megfelelően a kizárólagos uniós hatáskört tekintette helytállónak a szerződés rati kációja
kapcsán. ) Léteznek olyan nemzetközi szerződések is, amelyeknek az Európai Unió nem,
589
csak a tagállamok a tagjai, de az uniós jog részét képezik (pl. BUE), továbbá olyanok is,
amelyeknek a tagállamok bár tagjai, de az uniós jognak nem képezik részét (pl. Római
Egyezmény), és vegyes szerződések is (pl. TRIPS).

Magyar szerzői jog
Nemzetközi szerzői jog

Európai uniós szerzői jog

A nemzetközi közjog keretei között a nemzetközi közösség tagjai (jellemzően szuverén ál-
lamok) egymás számára irányadó szabályokat állapítanak meg olyan kérdésekben, mint
például a hadifoglyokkal való bánásmód [III. Gen Egyezmény (1949)] vagy a környe-
zetvédelem [Antarktisz-szerződés (1959), Biodiverzitás-egyezmény (1992)]. A szerzői jogi
nemzetközi szerződések esetében ez olyan tárgykörökre tér ki, mint például a részes tag-
államokban alkalmazott védelmi idő minimális szintje vagy a műsorsugárzó szervezetek
számára kölcsönösen biztosított jogok. E nemzetközi szerződésekre e fejezet a későbbiek-
ben részletesebben is kitér.
A nemzetközi magánjog célja ezzel szemben, hogy az egyes államok polgárainak vagy
jogi személyeinek egymás közötti magánjogi, tehát jellemzően külföldi elemmel bíró gaz-
dasági, személyi jellegű életviszonyait rendezze. Erre azért van szükség, mert sok esetben
egyáltalán nem egyértelmű, hogy az ügy kapcsán szóba jövő több állam joga közül me-
lyikét kellene alkalmazni. A szerzőét, a felhasználóét, esetleg a felhasználás helye szerinti
jogot? E kérdések feloldására a nemzetközi magánjogi tényállásokat rendező normák egy
sajátos csoportja jött létre, az ún. kollíziós szabályok. Ezek határozzák meg, hogy az ügy-
ben felmerülő nemzetközi, vagyis külföldi elem okán a szóba jövő („összeütköző”) belföldi
és külföldi jogszabályok közül ténylegesen melyiket kell alkalmazni, illetve hogy melyik
bíróságnak van joghatósága, feltéve, hogy erről a felek nem rendelkeztek. A nemzetközi
közjog keretei között kötött nemzetközi szerződés, a BUE alapján tehát valamennyi BUE-
tagállamban a szerzői művek védelmi ideje egységesen legalább pma 50 év, a nemzetközi

588 Ez az eset áll fenn például az ún. hatásos műszaki intézkedésekkel kapcsolatos szabályozás kapcsán, ame-
lyet a WIPO Szerzői Jogi Szerződése vezetett be a nemzetközi szerzői jogba. E szerződést az EU is rati kál-
ta, és szabályait az Infosoc-irányelvben vette át, amelyeket természetesen az Szjt. is tartalmaz.
589 Az A-3/15-ös számú eljárásban egyelőre csak a főtanácsnok véleménye született meg, amely a kizárólagos
uniós hatáskör mellett foglal állást.

275