Page 276 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

magánjog határozza azonban meg azt, hogy egy lengyel író Ukrajnában kiadott könyvét
érintő kiadói szerződés esetében melyik jog alkalmazandó. 590

11.1.1. Mikor melyik jogot alkalmazzuk?

Talán akkor merül fel az alkalmazandó jog kérdése leginkább, amikor belföldi és egy kül-
földi szerződő fél létesít szerződéses kapcsolatot egymással, vagy egy külföldi szerző jogait
sértik meg. A szerzői jog esetében ez tipikusan felhasználási szerződés kötését jelenti. Példa
lehet erre szo ver, telefonos alkalmazás vagy audiovizuális tartalom magyarországi letöl-
tése kapcsán mondjuk egy japán céggel online kötött szerződés. Ilyen esetekben attól még,
hogy a szerződést mi Magyarországon kötjük meg, nem feltétlenül a magyar vagy a japán
jog lesz alkalmazandó. De akkor melyik? A kérdésre választ a nemzetközi és az európai
uniós magánjog kollíziós szabályai adják meg.
Az európai uniós tagállamok egységes szerződési kollíziós jogára külön jogszabály, a
Róma I. rendelet vonatkozik. Mint korábban erről szó esett, az uniós rendeletek közvetle-
591
nül kötelező magatartási szabályokat állapítanak meg, így ezek külön hazai – és persze más
tagállambeli – átültetésük nélkül is irányadóak. A rendelet külön érdekessége, hogy bár eu-
rópai uniós norma, de rendelkezéseit a magyar bíróságoknak nemcsak a többi uniós tagál-
lam viszonylatában, hanem minden – nem uniós – külföldi elemet tartalmazó szerződésre
irányadó jog meghatározásánál alkalmazniuk kell. A rendelet alkalmazása független attól
is, hogy az alkalmazni rendelt jog egy tagállam joga vagy az EU-n kívüli állam joga.
592
A rendelet által kijelölt alkalmazandó jog különösen például a szerződés értelmezésére,
a felek jogaira és kötelezettségeire, azok megszűnésére és a szerződésszegés jogkövetkez-
ményeire irányadó.
A rendelet elsősorban a felek autonómiájából indul ki, és a felekre bízza a szerződésükre
alkalmazandó jog meghatározását. Az irányadó jog vonatkozhat a szerződés részére vagy
annak egészére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az előző példát alapul véve – egy
telefonos alkalmazás letöltése kapcsán online kötött szerződés rendelkezhet arról, hogy
a felek a szerződéssel kapcsolatosan az Egyesült Államok jogát kívánják kikötni. Ennek
eredményeként pedig egy későbbi szerződésszegés esetében az Egyesült Államok joga lesz
alkalmazandó. A telefonos alkalmazásokkal, szo verekkel kapcsolatos szerződésekben a
jogválasztás rendre meg is történik, amely körülményt pedig a letöltő egy klikkeléssel el is
fogadja, ha az alkalmazáshoz hozzá szeretne jutni.
A jogválasztás szabadsága arra is módot ad, hogy a felek külföldi elem nélkül vagy olyan
esetben is valamely külföldi jogot kössenek ki jogviszonyuk kapcsán, amelyhez egyébként
egyiküknek sincs közük. Például két szlovák szerződő fél kikötheti a magyar jog alkalma-
zását, vagy egy német, egy portugál és egy bolgár közötti szerződésben is kiköthető a japán

590 Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik,
átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, p. 91.
591 A szerződéses kötelmi jogi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló Róma I. rendelet: az Európai Parlament
és a Tanács 593/2008/EK rendelete.
592 Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik,
átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, p. 340.

276