Page 278 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

ez a 864/2007/EK rendelet, azaz a Róma II. rendelet, amelyet 2009. január 11-től kell al-
kalmazni a 2007. augusztus 20-a után keletkezett szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra.
Szerződésen kívüli kötelmi viszonynak tekintendőek azok az esetek, amikor a felek között
nem áll fenn létező szerződés, de közöttük mégis kötelmi viszony keletkezik. Tipikusan
ilyen eset a károkozás és bármilyen olyan helyzet is, amikor valamely fél úgy jut más rová-
sára vagyoni előnyhöz, hogy erre jogalapja nem volt (jogalap nélküli gazdagodás).
A Róma I. rendelethez hasonlóan e norma is olyan szabályozást tartalmaz, amelyet az
uniós tagállamok (így a magyar) fórumainak (bíróságainak, hatóságainak) minden külföl-
di elemet tartalmazó szerződésen kívüli kötelemre irányadó jog meghatározásánál alkal-
mazniuk kell, függetlenül attól, hogy ennek eredményeként egy tagállam jogát vagy egy kí-
vülálló másik állam jogát kell-e alkalmazniuk. Egy lengyel bíróságnak tehát egy kártérítési
ügyben adott esetben a vietnami jogot kell alkalmaznia a rendelet alapján.
Ez lenne a főszabály a szerzői jogi ügyek esetében is, ha bizonyos speciális szerződésen
kívüli magánjogi jogsértések – így a szellemi tulajdon megsértéséből eredő szerződésen
kívüli kártérítési viszonyok – esetében nem állapítana meg a rendelet különös kollíziós
normákat. A szerzői jogi jogsértések esetében irányadó speciális szabályok szerint annak
az államnak a jogát kell alkalmazni, amely szerint az oltalmat igénylik. Ez az ún. lex loci
protectionis elv. (A rendelet ezen túlmenően kimondja, hogy ha a jogvédelmet uniós jogsza-
bályok biztosítják, olyan kérdésekre, amelyekre az uniós jogszabályok nem terjednek ki, a
jogsértés elkövetésének helye szerinti jogot kell alkalmazni.)
A lex loci protectionis elv a nemzetközi szerzői jogban már régóta létezik. A BUE 5. cikk
(2) bekezdése szerint a védelem terjedelme, valamint a szerző jogainak védelmére biztosí-
tott eszközök igénybevétele tekintetében kizárólag annak az országnak a törvényei irány-
adók, ahol/amelyre a védelmet igénylik, a TRIPS-megállapodás pedig 9. cikkében írja elő,
hogy részes tagállamai kötelesek egyúttal a BUE 1–21. cikkének is megfelelni. Ennélfogva
mind a BUE, mind pedig a TRIPS-megállapodás tagállamai tekintetében ez a speciális elv
irányadó.
A szerződésen kívüli szerzői jogi jogviszonyok kapcsán a kollíziós magánjogot a gyakor-
latban jellemzően abban az esetben kell alkalmazni, „ha szerzői – vagyoni és nem vagyoni
– alanyi jogok fennállása, a szabad felhasználás, vagy a jogsértés kérdésében kell magyar
bírónak egy nem egyezményes államból származó mű esetében döntenie.” 596
A szerzői jog megsértése miatti kártérítési viszonyok esetében tehát például ha egy ma-
gyar szerző kártérítési igénye (szerződésen kívüli károkozás) miatt azért perel Magyar-
országon, mert művét engedély nélkül adták ki Észtországban, akkor ügyét a Róma II.
rendelet szerint azon tagállam joga szerint kell elbírálni, amelyre azt érvényesíti. Ez pedig
az észt jog lesz.
A BH2006. 114 esetében a bíróság kifejtette, hogy a szerzői jog átruházására alkalmazan-
dó jog meghatározása attól függ, hogy ez alapvetően a BUE hatálya alá tartozó szerzői jogi
kérdés-e, avagy a BUE által nem szabályozott kötelmi jogi jogviszonyt keletkeztető meg-
állapodásnak minősül, amely utóbbi esetben a belső nemzetközi magánjog szerződésekre

596 Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik,
átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, p. 376.

278