Page 283 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

11. NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG

dást Tokióban. Bár az ACTA-t aláíró tagországok többségének, így az EU tagállamainak
607
sem lett volna feladata az ACTA értelmében meglévő előírásaik módosítása, de a megál-
lapodás nagyon komoly nemzetközi tiltakozási hullámot váltott ki. A fellépések fő oka
az a félelem volt, hogy az ACTA alapján megkezdődik az internetezők adatforgalmának
monitorozása és online jogsértésekért való szigorú szankcionálásuk. 2012 februárjában az
Európai Bizottság véleményt kért az EUB-től annak kapcsán, hogy az ACTA nem ellenté-
tes-e az uniós joggal. Időközben azonban az Európai Parlament elutasította az ACTA EU
általi rati kálását, ezt követően, 2013 januárjában a Bizottság visszavonta az EUB előtti
kérelmét. Az ACTA ezzel lekerült az európai uniós napirendről. Az egyezmény tehát nem
lépett hatályba az EU területén és annak tagállamaiban.
A nemzetközi szerzői és szomszédos jogi szerződések és az ezeket egy kivételével igazga-
tó WIPO rövid bemutatására az alábbiakban kerül sor. 608

11.2.1. Nemzetközi szerzői jogi szerződések

11.2.1.1. Berni Uniós Egyezmény (BUE) 609

A BUE 1886-ban jött létre, de ez korántsem jelenti azt, hogy az egyezmény a XIX. század
vége óta érintetlen volna. A technológiai fejlődés több ízben szükségessé tette felülvizsgá-
latát, amelyre két évtizedenként került sor. Az 1908-as berlini revízió a védelemmel kap-
csolatos anyagi jogi jellegű rendelkezéseket érintette, kiegészítve az oltalom alatt álló mű-
vek körét például az építészeti alkotásokkal, a koreográ ával, a gyűjteményes művekkel, a
lmalkotásokkal stb. A római felülvizsgálat (1928) kisebb jelentőséggel bírt, de például a
személyhez fűződő jogok védelmének bevezetése is az ekkor elfogadott módosításokhoz
köthető. Az 1948-as brüsszeli konferencia eredményeként került sor több vagyoni jog meg-
állapítására (pl. az irodalmi művek nyilvános előadása). Az 1967-es stockholmi felülvizsgá-
lat fogadta el azon adminisztratív és záró rendelkezéseket, amelyek máig ható jelentőséggel
megállapítják a WIPO-nak a BUE-t érintő igazgatási feladatait. Összességében azonban
elmondható, hogy az 1971-es párizsi felülvizsgálatot követően az 1979-es módosítás óta a
BUE szövege majdnem 40 éve módosult utoljára. 610
A BUE által alkalmazott két fő alapelv egyike a nemzeti elbánás elve. Eszerint amennyi-
ben az adott mű a BUE valamely részes tagállamából – vagyis az ún. Berni Unió valamely

607 https://hu.wikipedia.org/wiki/Hamis%C3%ADt%C3%A1s_elleni_kereskedelmi_meg%C3%A1llapod%C3%A1s.
608 A vakok és gyengénlátók, illetve a látási képességeikben egyéb okból korlátozott személyek nyomtatott
művekhez való hozzáférésének elősegítésére irányuló, 2013 nyarán elfogadott Marrakesh-i Szerződésről
e fejezet nem szól, tekintettel arra, hogy ennek egyetlen célja egy a látáskárosultak javára történő kötelező
kivétel bevezetése volt. E szerződés is a WIPO keretében született.
609 Kihirdette az 1975. évi 4. tvr.
610 Silke von Lewinski: International copyright law and policy. Oxford University Press, 2008, p. 76–78.

283