Page 288 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

ződések szövegtervezeteit készíti elő. Bár a közelmúltban több nemzetközi szerződés lét-
rehozatalához járult hozzá a működése, jelenleg nem látható, hogy az évek óta asztalán
627
fekvő, a szerzői és szomszédos jogi kivételekre és korlátozásokra, továbbá a műsorsugárzó
szervezetek védelmére vonatkozó két téma terén mikor kerül sor érdemi továbblépésre.
Ezt nagyban nehezíti, hogy a WIPO-ban a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség
valamely döntés meghozatalához.
A technológiai fejlődés, a szerzői jogi felhasználások tömegességét gyakorlatilag korlát-
lanná tevő digitális formátumok és a világháló megjelenése hívta életre a WIPO Szerzői
628
Jogi Szerződését (WIPO Copyright Treaty – WCT) és a WIPO Előadásokról és a Hang-
felvételekről szóló Szerződését (WIPO Performances and Phonograms Treaty – WPPT)
629
1996-ban. A WCT szerzői, a WPPT szomszédos jogokat szabályoz, és a legnagyobb jelen-
tőségük abban áll, hogy bevezették a művek és teljesítmények online felhasználásával kap-
csolatos szerzői és szomszédos jogokat. E jogok bevezetésével együtt a háromlépcsős teszt
tekintetükben való alkalmazását is előírták. A szerződések hatásos műszaki intézkedések-
kel és jogkezelési adatokkal kapcsolatos rendelkezéseit tükrözi vissza az Infosoc-irányelv
és az Szjt. is. Érdekesség, hogy a WCT a korábban eltérően szabályozott, a fényképekre vo-
natkozó védelmi időt 50 évben egységesítette, míg a WPPT először vezetett be személyhez
fűződő jogokat az előadóművészek javára. Mindkét szerződésnek 94 tagállama van.

11.3. AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG ALAPJAI

Elsődleges vagy alapvető uniós jogforrásoknak nevezzük az Európai Közösség, későbbi el-
nevezése szerint EU létrehozását szolgáló alapszerződéseket, az ezeket módosító szerződé-
seket és az új tagállamok csatlakozási okmányait is. E szabályok fektetik le az EU műkö-
désének alapjait. Az uniós jogforrások másik nagy csoportját – amelyekben már az uniós
szerzői jog is megjelenik – a másodlagos, származékos jogszabályok alkotják, amelyeket az
alapszerződések által létrehozott uniós intézmények hatáskörük keretei között alkotnak
meg. A másodlagos jogforrások típusai a következők: rendelet, irányelv, határozat és a nem
kötelező erejű jogforrások, a vélemények és az ajánlások. Az uniós jog részét képezik az
EU által kötött nemzetközi egyezmények, az általános jogelvek és az EUB esetjoga is. Az
uniós jog egészét „közösségi vívmányoknak”, (fanciául: acquis communautaire) nevezzük,
ezeknek a tiszteletben tartása valamennyi tagállam kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy
az uniós szerzői jog területén jellemzően irányelvek születtek (eddig két ajánlás született
és három rendelet megalkotása van jelenleg is folyamatban), ezért e fejezet csak az uniós
630
irányelvekkel kapcsolatos részletekre terjed ki.

627 2012-ben az Audiovizuális Előadásokról szóló Pekingi Egyezmény vagy 2013-ban a vak, látáskárosult és
olvasási képességükben akadályozott személyeknek a kiadott szerzői művekhez való könnyebb hozzáfér-
hetőségéről szóló Marrakeshi Szerződés.
628 Kihirdette: 2004. évi XLIX. törvény.
629 Kihirdette: 2004. évi XLIX. törvény.
630 A Bizottság ajánlása (2006/585/EK) (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online
hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről.

288