Page 290 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

álló bizottság (Állandó Képviselők Bizottsága). E bizottságnak főszabály szerint a Tanács
napirendjén szereplő valamennyi pontot előzetesen meg kell vizsgálnia. A tanácsi döntés-
hozatal Coreper I. munkáját a Mertens-csoport készíti elő. 633

11.3.2. A szerzői jogi irányelvek

Eddig összesen tíz szerzői jogi irányelv született az EU történetében. Mivel azonban az
634
implementálásuk révén valamennyi irányelv már a magyar szerzői jogi szabályozás részét
alkotja, ezért az egyes irányelvek rövid bemutatását követően utalunk arra, hogy az irány-
elv által szabályozott kérdésről melyik fejezetben olvashat részletesebben.
A szerzői jogi irányelvek sorában utoljára, 2014. február 26-án elfogadott KJK-irányelv
a közös jogkezelő szervezetek felépítésére, működésére, irányítására nézve határoz meg
minimumkövetelményeket abból a célból, hogy erősítse e szervezetek átláthatóságát és de-
mokratizmusát. Az irányelv másik fontos célja a zeneművek tagállami határokon átívelő
online felhasználása (mint a zeneletöltés és a streaming) hatékony uniós engedélyezési kere-
teinek megteremtése. Az irányelv törvényi szintű implementációt igénylő rendelkezéseinek
átültetésére a Kjkt. révén került sor, lásd a 9.5. alfejezetet.
Az árvaműirányelv célja azon művek digitalizációjának és internetes hozzáférhetővé
tételének elősegítése, amelyek szerzői vagy más jogosultjai ismeretlenek vagy ismeretlen
helyen tartózkodnak. Korlátozott körben, meghatározott intézmények számára teszi csak
lehetővé a felhasználást, aminek az is feltétele, hogy az azzal összefüggő adatokat egy egysé-
ges európai uniós adatbázisba felvegyék. Az uniós adatbázist az EUSZTH vezeti. Az ebben
az adatbázisban szereplő árva művek bármely tagállam kedvezményezett intézménye által
felhasználhatóak, feltéve, hogy ezek gyűjteményében is szerepel az adott mű (ún. kölcsönös
elismerés elve). Az irányelv azon rendeltetését, hogy az uniós tagállamokban kiadott mű-
vek tömeges felhasználását elősegítse, eddig nem sikerült elérnie (lásd a 9.3. alfejezetet).
A jogérvényesítési irányelv a szerzői művekkel, illetve az iparjogvédelmi oltalom alá
tartozó szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogsértések visszaszorítása érdekében vezetett
be rendelkezéseket az uniós jogba. Valamennyi tagállamtól megköveteli, hogy hatékony
visszatartó erejű, de arányos eszközöket alkalmazzon a hamisítás és kalózkodás ellen. Az
irányelv a nemzeti büntető eljárásjogot és a büntetésekkel kapcsolatos tagállami rendelke-
zéseket nem harmonizálja (lásd a 10.2. alfejezetet).
A követőjogi irányelv célja a követőjog tekintetében az Unióban fennálló különbségek
felszámolása, ezzel az uniós műtárgypiacot érintő, a tagállamok közötti versenyhelyzetet
próbálja kiegyenlíteni. Bizonyos tagállamok – például az Egyesült Királyság – esetében az
irányelv átültetése a követőjog nemzeti bevezetését is jelentette. A követőjogi jogdíj mérté-
két tagállamonként egységesen meghatározó konkrét arányok nyilvánvalóan nem tudták
gyelembe venni az egyes tagállami műtárgypiacok közötti – olykor számottevő – különb-
ségeket (lásd a 8.4. alfejezetet).
Az Infosoc-irányelv szolgálta a WPPT és a WCT uniós jogba történő átültetését és ezzel

633 http://www.consilium.europa.eu/hu/council-eu/preparatory-bodies/coreper-i/.
634 Lásd a rövidítések jegyzékében.

290