Page 291 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 291
11. NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG
az uniós szerzői jog információs társadalomhoz történő igazítását. Az elfogadását megelő-
zően három éven át tárgyalt jogszabály jelenleg talán az EUB által legtöbbet értelmezett
szerzői jogi irányelv. Ennek két oka van, egyrészt ezen irányelv vezeti be a nyilvánossághoz
közvetítés sokszor nem egyértelmű tartalmú vagyoni jogát, másrészt pedig meghatározza
az uniós jog keretei között a legfontosabb vagyoni jogok tekintetében a tagállamok által
megállapítható kivételek és korlátozások opcionális listáját is. E két aspektus – akár kombi-
nációjuk – sok előzetes döntéshozatali kérdést generál (lásd a 6.3. alfejezetet).
1996 februárjában fogadták el az adatbázis-irányelvet, amely egyrészt egyértelművé tette
a tartalmi elemeiben nem, de szerkesztésében eredeti adatbázisok szerzői jogi védelmét,
illetve a 15 éves védelmet biztosító „sui generis” adatbázis-oltalmat vezette be az uniós
jogba. Az irányelv a digitális és az analóg adatbázisok tekintetében egyaránt állapít meg
rendelkezéseket (lásd a 8.3. alfejezetet).
Mivel a BUE csak minimumot ír elő a védelmi idő terjedelme kapcsán, amelynél bár-
mely részes állam biztosíthat hosszabb védelmi időt, így az EU-tagállamok között hetero-
genitás alakult ki e téren, ami gátolta a belső piac működését. Erre tekintettel került sor a
védelmiidő-irányelv elfogadására 1993-ban, amelyet előbb 2006-ban, majd 2011-ben mó-
dosítottak. Az irányelv a szerzők védelmi idejét pma 70 évben, az előadóművészekét pedig
50 évben maximálta. Többszöri nekifutásra és kritikákat is gerjesztő módon az irányel-
vet 2011. szeptember 12-én ismét módosították, amely módosítás célja az előadóművészek
hangfelvételen rögzített előadásai (nem visszaható hatállyal) védelmi idejének 50-ről 70
évre emelése. A magyar jogba a 2013. évi XVI. törvény ültette át (lásd a 7.1. alfejezetet).
A műholdirányelv célja az audiovizuális tartalmak műholdas és vezetékes továbbközve-
títéssel (kábellel) történő, tagállami határokon átnyúló terjesztésének az elősegítése. Fontos
elve a felhasználás helyét meghatározó szabály, amely szerint műholdas nyilvánossághoz
közvetítésre csak abban a tagállamban kerül sor, ahol a műsorsugárzó szervezet ellenőrzése
és felelőssége mellett a műsorhordozó jeleket a műhold felé, majd onnan a Föld felé veze-
tő megszakítatlan közvetítési láncba juttatják. Azon irányelvek egyike, amely egy vagyoni
jog – nevezetesen a vezetékes továbbközvetítési jog – gyakorlása kapcsán kötelező közös
jogkezelést írnak elő. Ilyen irányelv még a követőjogi- és a védelmiidő-irányelvet módosító
2011/77/EU irányelv is. (lásd a 6.3. alfejezetet).
Az 1992-ben elfogadott bérletirányelv 2006-ban kapott új köntöst. E jogszabály vezette
be a szomszédos jogok uniós oltalmát, illetve állapította meg a bérlet és a nyilvános haszon-
kölcsönzés vagyoni jogok uniós szabályait, továbbá a terjesztésről és a jogkimerülésről is
tartalmaz rendelkezéseket ( lásd a 6.3. és 6.4. alfejezetet).
A szo verirányelvet 1991-ben fogadták el, 2009-ben került sor az újrakodi kálására és
addigi módosításaival egységes szerkezetbe foglalására. Az irányelv rögzíti, hogy az EU-
ban (akkor még Közösségben) a tagállamoknak a számítógépi programokat – az irodalmi
művekhez hasonlóan – szerzői jogi oltalomban kell részesíteniük, továbbá meghatározza
az oltalom részleteit, a szo verekkel kapcsolatos kizárólagos jogokat, és az ezekkel kapcso-
latos korlátozásokat (lásd a 8.2. alfejezetet).
291