Page 286 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A TRIPS 3. cikkének 1. bekezdése szerint mindegyik tag a többi tag állampolgárai szá-
mára a saját állampolgárainak nyújtottnál nem kevésbé előnyös elbánást köteles nyújtani
a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban, azoktól a kivételektől függően, amelyekről a
Párizsi Uniós Egyezmény, a BUE, a Római Egyezmény és a Washingtoni Egyezmény ren-
delkezik (egyenlő elbánás elve).
A TRIPS 4. cikke továbbá kimondja, hogy a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban
a tagok bármelyike által bármely más ország állampolgárának biztosított előnyt, kedvez-
ményt, kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni valamennyi
többi tag állampolgárainak (a legnagyobb kedvezményes elbánás elve).
A TRIPS legnagyobb jelentősége mégis leginkább jogérvényesítési rendelkezéseiben és
a hozzá kapcsolódó vitarendezési előírásokban mutatkozik meg, amelyek keretében a ren-
delkezéseit megsértő tagállam szankciókkal is sújtható. A TRIPS-megállapodás III. Ré-
618
sze a jogérvényesítés szempontjából egységesen kezeli a szellemitulajdon-jogokat, vagyis
az egyezményben meghatározott valamennyi szellemi alkotásra vonatkozó jog megsértése
esetén „hatékony” eljárást kell a tagállamoknak lehetővé tenni. Egyrészt oltalmi mini-
619
mumok felállítását teszi kötelezővé, másrészt pedig a hatékony jogérvényesítés eszközrend-
szerének kodi kálását és annak gyakorlatba való átültetését is előírja. A tagállamok elé
hármas követelményt állít, azaz jogrendszerük feleljen meg az általános, a polgári, bün-
tető- és államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos, illetve a határforgalommal kapcsolatos
különleges követelményeknek.
A TRIPS számos cikke közül kiemelhető továbbá a szo verek irodalmi művekként tör-
ténő oltalmazásának előírása, a speciális adatbázis-oltalom alapjainak megteremtése és a
háromlépcsős teszt vagyoni jogokat érintő kivételekkel és korlátozásokkal kapcsolatos szé-
les körű alkalmazandóságának rögzítése. Tekintettel az egyezmény kereskedelemi jellegé-
re, a TRIPS személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaz.

11.2.2. Nemzetközi szomszédos jogi szerződések

Számos nemzetközi szomszédos jogi szerződés született, de ezek közül csupán a BUE-
hoz hasonlóan meghatározó Római Egyezményre térünk ki részletesebben. Az előadó-
művészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római
Egyezmény vezette be az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
620
szervezetek tekintetében a nemzetközi szomszédos jogi védelmet 1961-ben. Az egyezményt
létrejöttének sajátos körülményei miatt a WIPO, az ILO és az UNESCO együttesen admi-
nisztrálja. Alapelvei között szerepel a BUE kapcsán részletesebben kifejtett nemzeti elbánás
és a minimumjogok. Az egyezmény által előírt minimális védelmi idő húsz év. Tagja csak
ENSZ-tagállam és BUE- vagy ESZE-részes fél lehet. Jelenleg 92 ország a részese, az Egye-
sült Államok nem.

618 E körülmény okán a WIPO keretében elfogadott szerződéseknél nagyobb jelentőséggel bír.
619 Csiky Péter: A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben. ISZJSZ, 103. évfo-
lyam, 3. szám, 1998. június.
620 Kihirdette: 1998. évi XLIV. törvény.

286